A BP és az olajszennyezés, valamint a pénzügyi felügyeleti reform után új csatateret kapnak az amerikai demokraták és republikánusok az összecsapásra. Hétfőn kezdődik Elena Kagan államügyész-helyettes szenátusi meghallgatása; az 50 éves jogász Barack Obama elnök immár második jelöltje a Legfelsőbb Bíróságba.

A vasárnapi The New York Times előzetese szerint az ellenzék az Obama-adminisztráció liberális képviselőként is támadni készül Kagant a szerintük egyre erőteljesebbé duzzadó szövetségi kormány okán, míg a demokraták a jelenlegi Legfelsőbb Bíróságon szeretnék elverni a port. Az alkotmánybíróságként is működő testület megítélésük szerint túlságosan is a nagyvállalatoknak kedvez.

Egész karrierje alatt kifejezésre juttatta arra való hajlamát, hogy ne a jog, hanem nagyon is liberális politikai nézetei alapján hozzon döntéseket - támadja a jelöltet Jeff Sessions republikánus szenátor. Mindezek dacára a jóváhagyás problémamentesnek ígérkezik, hacsak Kagan nem vét válaszaiban durva hibát - ám ismerői szerint erre nem lehet számítani.

Mivel nincs bírói gyakorlata (ez nem is követelmény), nézeteit részben abból a 160 ezer oldalas iratanyagból próbálják kiolvasni, amelyet a Clinton-féle Fehér Ház tanácsadójaként jegyzett, illetve a Harvard Egyetem jogi karának dékánjaként végzett tevékenységéből. E poszton felfüggesztette például a hadsereg toborzási lehetőségét, mégpedig a széles körben ellentmondásosnak tartott gyakorlat miatt, miszerint melegek és leszbikusok nyíltan nem szolgálhatnak egyenruhában.

A Legfelsőbb Bíróság politikailag is kényes ideológiai összetétele nem változik meg, mivel Kagan szintén liberális bírót válthat, a 91. életévében visszavonult John P. Stevens-t. Obama két jelölésével - az első a spanyolajkú Sonia Sotomayor volt - tovább zajlik viszont a testület belső átalakulása. Még soha nem fordult elő, hogy három nő is a legfőbb talárosok között ülhessen, soha nem volt egyszerre három zsidó vallású bíró, és Stevens távozásával nem lesz protestáns közöttük.