Fő az egészség. Hát a szabadság?
„Megőrizni a demokráciát” – ezzel a riasztó címmel jelentette meg baloldali személyiségek egy csoportjának felhívását a párizsi Libération.
Szocialista és kommunista politikusok, továbbá ügyvédek, szakszervezeti vezetők és orvosok (köztük a Nobel-díjas Françoise Barré-Sinoussi) kifogásolják, hogy az újinfluenzával kapcsolatos intézkedéseket csak a hivatalok falain belül vitatják meg. Kiáltványukban arra figyelmeztetnek, hogy járvány esetén mindig a legelesettebbek vannak a legnagyobb veszélyben, s ők jutnak hozzá a legnehezebben a megelőzést és a gyógyítást szolgáló szerekhez. Ez a megállapításuk nemcsak az ország szegényeire, hanem a világ szegény országaira is vonatkozik. Az aláírók szerint nem tudni, mit terveznek ezen a téren a hatóságok, mindenesetre a kérdés vitáját nem volna szabad szakemberek szűk körére korlátozni.
A szöveg csakugyan utal a demokráciára, de a címben szereplőnél enyhébb megfogalmazásban: „E válság kezelésében meg kell őrizni a demokrácia szabályait.” Vagyis az aláírók nem attól tartanak, hogy a járványellenes intézkedések felszámolnák a demokráciát, hanem csupán annyit akarnak közölni, hogy demokráciában nyilvános párbeszédet illik folytatni.
A Libération azonban személyiségi jogi problémákat is felvet. Az egyik kistelepülés polgármestere például elrendelte a csókolózás és az ölelkezés tilalmát – írja Eric Favereau, a baloldali újság egészségügyi szakírója. Egy bankigazgató közölte: kötelezni fogja alkalmazottait, hogy oltassák be magukat az új típusú influenza ellen. A börtönökben különleges óvintézkedéseket terveznek, amelyek érinteni fogják a foglyok eddigi jogait. A kormány az influenza elleni tervekkel kapcsolatos minden kommunikációt a belügyminisztérium alá rendelt, ott viszont elsősorban a közrendvédelem és a biztonságpolitika a fontos szempont: mi a teendő, ha tüntetések lesznek, hogyan kell megvédeni a gyógyszerkészleteket az esetleges a terrortámadásoktól? Az egészségügyi miniszter azt tervezi, hogy az egészségügyi dolgozókat kötelező lesz beoltani. És ha valamelyikük nem hajlandó? Közben a miniszter asszony máig nem jelent meg terveivel a parlament illetékes bizottsága előtt.
Ugyanebben a lapszámban egy másik egészségügyi újságíró, Laurent Joffrin megnyugtatóan megjegyzi, hogy egyrészt nem is vehetjük biztosra a nagyszabású járványt, másrészt „a higiéniai önkényuralom veszélye nem áll fenn közvetlenül”. De ha nem akarjuk, hogy alattomosan teret hódítson, jobb mihamarabb nyíltan megvitatni, milyen intézkedések szükségesek és egyben elfogadhatóak az influenzajárvány elleni harcban. Ő is messze tovább megy tehát, mint a nyilatkozat aláírói, olyannyira, hogy szerinte „a járvány elleni harc a szabadság elleni harccá torzulhat”.
