Húsz jelölt közül nyolc indulhat a jövő januárra meghirdetett csehországi elnökválasztáson, mert csak ők teljesítették a megmérettetéshez szükséges törvényes feltételeleket. A többiek vagy nem gyűjtötték össze a jogszabályban megszabott 50 ezer támogató aláírást, vagy pedig érvénytelen petíciós íveket adtak le – jelentették be péntek délután a prágai belügyminisztérium illetékesei.

Fischer május elején. Még biztonságban

Megbízható prágai hírforrásaink szerint az aláírások közül több ezret azért tartottak érvénytelennek, mert az illető neve olvashatatlan volt, vagy pedig a lakcímét tévesen adta meg. Sokan viccet csináltak az ajánlásból, mert Donald kacsaként, Svejkként, Sellőként, Törpeként és Papagájként írták alá magukat, lakhelyüknek pedig többek között a Marsot, a Holdat és Disneylandet tüntették fel. Nem először fordul elő ilyen sajátos tréfálkozás Csehországban: a legutóbbi népszámláláskor például több mint ötezren eszkimónak vallották magukat.

Az idén elfogadott törvény alapján elnökjelölt az lehet, aki legalább 50 ezer hiteles támogató aláírást gyűjt össze, vagy pedig húsz képviselő és tíz szenátor közösen indítja őt. Az utóbbi lehetőséggel Karel Schwarzenberg jelenlegi külügyminiszter, Jirí Dienstbier szocdem párti (CSSD) szenátor és Premysl Sobotka, a kormánykoalícióhoz tartozó Polgári Demokrata Párt (ODS) jelöltje élt. Öt függelten jelölt – köztük Jan Fischer és Milos Zeman – csaknem százezer érvényes támogató aláírást adott le.

Márciusig kellene betölteni Klaus helyét

Akiknek a jelöltségét nem fogadták el, azok a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatnak, amely gyorsított eljárásban december 13-ig dönt jogorvoslati kérelmükről. Több érintett már be is jelentette, hogy így tesz, s hozzátették: készek akár az alkotmánybíróságig elmenni, mert a belügyminisztérium ellenőrzését felületesnek tartják. Ha ez utóbbi lépést bármelyikük megtenné, veszélybe kerülne az elnökválasztás időpontja, amelynek első fordulóját január 11-ére és 12-ére tűzték ki. Érdeklődésünkre Václav Pavlícek neves prágai alkotmányjogász azt mondta, erre aligha kerül sor, mert az illetékes bíróságok eljárásuk során nyilván tekintettel lesznek a voksolások kitűzött időpontjára.

Ha az első fordulóban senki sem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát, akkor két héttel később második körre kerül sor, amelyen az első két helyezett vesz részt. Közülük az lesz az új államfő, aki ekkor több voksot kap. Václav Klaus második elnöki megbízatása március 7-én ér véget. Amennyiben addigra mégsem választanák meg az utódját, akkor az elnöki hatalmat ideiglenesen a cseh kormányfő és a házelnök gyakorolná. Csehországban egyébként először tartanak közvetlen elnökválasztást, vagyis az új államfőről nem a parlamenti képviselők, hanem a polgárok döntenek.

Legújabb prágai felmérések szerint Jan Fischerre a választópolgárok 28,1, Milos Zemanra pedig a 19,4 százaléka voksolna. Karel Schwarzenberget a szavazásra jogosultak 6,7 százaléka választaná.