Fischer: Történelmi jelentőségű év volt 1989
Az 1989-es év eseményei, köztük Nagy Imre és társai rehabilitációjának kezdete és az osztrák-magyar határzár szimbolikus átvágása június 27-én egészen megváltoztatták Európát. Felidézte azt is, hogy ebben az évben szavazta meg az osztrák parlament is az Európai Unióval - akkor Európai Közösségekkel - való csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Az azóta eltelt húsz év pedig békét, szabad és demokratikus, határok nélküli Európát hozott - mondta. "2009-re megvalósultak azok a célok, amelyekről szüleink és nagyszüleink a II. világháború után még álmodni sem mertek" - fogalmazott.
Az "Európa-béketervnek" ma is van létjogosultsága, még ha vannak is kétkedő hangok - hangsúlyozta beszédében Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter. A kétkedők meggyőzésének egyik módja lehet "közelebb vinni Európát" a fiatalokhoz. Fontos érvként említette, hogy a huszonhét tagállam együtt erősebb, mint külön. Ezt a gazdasági válság is megmutatta - mondta.
A konferencia keretében a Regionális Partnerség tagországainak képviselői kerekasztal-beszélgetést folytattak egymással az elmúlt húsz év közép-európai politikájáról Paul Lendvai ausztriai magyar újságíró vezetésével. Magyarország, Szlovákia és Ausztria külügyminiszteri, Szlovénia, Csehország és Lengyelország államtitkári, illetve miniszterhelyettesi szinten képviseltette magát.
A beszélgetés keretében a magyar külügyminiszter átadta a vasfüggöny egy darabját osztrák kollégájának. Balázs Péter hozzászólásában rámutatott, hogy a szimbolikus jelentőségű esemény éppen az osztrák-magyar határon történt.
A sikerek mellett a problémákról is szó esett. A magyar külügyminiszter beszélt arról is, hogy habár a koppenhágai kritériumokat teljesítették az új tagállamok, néhány történelmi problémát is magukkal vittek az EU-ba, amelyek megoldásán együtt kell dolgozniuk. A szlovák és a magyar külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta, hogy aktívan kell fellépni a nyitott kérdések megoldása érdekében.
A szlovák diplomácia vezetője, Miroslav Lajcák többek között arról is beszélt: a kisebbségeket óvni és védeni kell, ugyanakkor "nem lehet visszamenni az időben".
"Nem várhatunk másokra, nekünk magunknak kell megmutatnunk, hogy képesek vagyunk közös ügyeinket kezelni" - hangsúlyozta később egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszhat a szlovák-magyar kétoldalú kérdések megoldásában az Európai Unió.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a térség országainak számos közös érdeke van, érvényesítésüknek több meglévő és tervezett regionális együttműködés ad keretet. Ezek egyike lehet az uniós tagországok Duna-menti együttműködése, amelyre a közelmúltban tett javaslatot Ausztria és Románia.
Magyarország támogatja a Duna-menti kezdeményezést és reméli, hogy a júniusi uniós csúcstalálkozón is napirendre kerül - mondta el Balázs Péter az MTI-nek nyilatkozva.
Balázs megerősítette, hogy a Külügyminisztérium nem akarja bezárni a kassai főkonzulátust, erről értesítették a pozsonyi nagykövetet, a kassai főkonzult és Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökét is. "Ki van zárva" a képviselet bezárása - mondta.
Magyarországról nem nehezedik nagy nyomás Ausztriára amiatt, hogy Bécs az EU-hoz 2004-ben és azután csatlakozott tagállamokból érkező munkavállalók részleges és átmeneti korlátozásának meghosszabbítását szeretné keresztülvinni Brüsszelben. "Az emberek nagyjából kitöltik a meglévő kereteket, tudomásul vettük, hogy (Ausztria) még két évig fenntartja a korlátozásokat és megpróbáljuk szakmák szerint kihasználni a lehetőségeket" - mondta.
Werner Faymann osztrák kancellár és a Michael Spindelegger a schengeni övezet külső határainak szigorúbb őrizetéről is tárgyalt szerdán Brüsszelben. Balázs Péter ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére elmondta: Magyarországra nem érkezett hivatalos jelzés arról, hogy Ausztria ne lenne elégedett a magyar határőrizettel.
Az egész éves rendezvénysorozatba illeszkedő kétnapos konferencián neves személyiségek, köztük húsz évvel ezelőtti és jelenlegi vezető politikusok, történészek, művészek, a gazdasági élet képviselői és mások cserélnek eszmét az 1989-es év politikai, gazdasági és kulturális hozadékáról és az egyesült Európa új fejlődési irányairól.
