Fidel jól van, de nem akar visszatérni

Fidel Castro nem tervezi visszatérését a politika színpadára, teljesítette már „ezt a szakaszt”. Már nem a kormányzást, hanem az elmélkedést illetve gondolatai papírra vetését tekinti feladatának, még ha lényegében fel is épült betegségéből – nyilatkozta a 83 éves, 2006. június végi műtéte után a nyilvánosságtól visszavonult kubai vezetőről hétfőn Hugo Chávez venezuelai elnök.

Chávez a Bolivári Alternatíva (ALBA) tömörülés havannai jubileumi, ötödik évfordulós csúcsértekezletén vette részt, s ebből az alkalomból szombaton találkozott Fidel Castróval. Beszélgetésükön Chávez hiába győzködte a politikai tanítómesterének tekintett Fidel Castrót, hogy jelenleg meg az ALBA-csúcstalálkozóján, illetve tegyen látogatást Caracasban. Egyébként Evo Morales, a december elején újraválasztott bolíviai államfő is annak a reményének adott hangot, még az ALBA-csúcsot megelőzően, hogy a jó fizikai állapotban lévő Fidel Castro ellátogat a tanácskozásra.

A kilenc országot tömörítő ALBA tanácskozásán Hugo Chávez felolvasta Fidel Castrónak a hozzá intézett levelét, amelyben a volt kubai vezető arra figyelmeztetett, hogy az amerikai „birodalom” ismét támadásba lendült a térségben. Bírálta Washingtont a júniusi hondurasi államcsíny kezelése, illetve a Kolumbiával kötött katonai megállapodás miatt, amely hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak a dél-amerikai ország hét katonai támaszpontjához is. Ezzel az amerikai AWACS felderítő gépek nem csak a kábítószer-csempészet útvonalait, illetve a kolumbiai baloldali gerillák mozgását, hanem a Kolumbiával szomszédos országokat, így például Venezuelát is ellenőrizni tudják. „Egyértelműen ezek a birodalom valódi szándékai, ezúttal Barack Obama barátságos mosolya és afro-amerikai arca mögé rejtve" – írta Castro a levélben, amelyet Chávez felolvasott a havannai találkozó zárónapján.

Több felszólaló, így Raúl Castro kubai, Hugo Chávez venezuelai és Evo Morales bolíviai elnök is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok mind fenyegetőbb magatartást tanúsít a latin-amerikai baloldali vezetésű kormányzatokkal szemben. Chávez keményen reagált például arra, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a hétvégén “következményekkel” fenyegette meg a térség azon országait, amelyek együttműködnek Iránnal. (Ahmanidezsád a közelmúltban tett látogatást Venezuelában, Brazíliában és Bolíviában.)

A Washington-Havanna viszonyban ugyan vasárnap történt egy kedvező fejlemény, az amerikai szenátus ugyanis rugalmasabbá tette a mezőgazdasági termékek exportját Kubába: az embargón lazítva 2001 óta adhattak el amerikai agrárcikkeket, ha Kuba előzetesen készpénzzel fizetett. A mostani változtatás szerint – amely 2010 szeptemberéig hatályos – Kubának nem kell előre fizetnie, megteheti azt a szállítás közben. A könnyítés feltételezhetően annak tudható be, hogy a 2008. évi, rekordnak számító 710 millió dollár értékű amerikai eladások idén mintegy 25 százalékkal csökkentek.

Barack Obama elnök beiktatása óta a Bush-kormányzat idején fagyos viszony valamelyest enyhült a két ország között. Az új adminisztráció megszüntette a Bush-kormánynak a kubai-amerikaiak hazalátogatását korlátozó intézkedéseit, sőt engedélyezték a közvetlen postai kapcsolatok beindítását is. Felújultak a bilaterális tárgyalások a kivándorlási témáról. Ez a lassú enyhülés azonban megtorpanhat, miután – hírügynökségi értesülések szerint – Havannában a repülőtéren hazaindulásakor őrizetbe vettek egy az amerikai kormánynak dolgozó cég munkatársát. (Az amerikai külügyminisztérium 2008-ban bízta meg a Development Alternatives Inc. céget a kubai demokrácia támogatására jóváhagyott 40 millió dollár kezelésére.) Sajtóértesülések szerint azzal vádolják a turista vízummal érkezett amerikai állampolgárt, hogy titokban laptopokat, mobiltelefonokat adományozott ellenzékieknek Havannában.

A napokban Bill Nelson floridai szenátor fordult levélben Hillary Clintonhoz, hogy járjon közben az állítólag különleges biztonsági börtönben tartott amerikai érdekében. Mint ismeretes, a kubai hatóságok 2003-ban azzal az indoklással ítéltek súlyos börtönévekre ellenzékieket, hogy egy külföldi hatalomnak – az Egyesült Államoknak – a zsoldjában tevékenykedtek. Kuba ezért nem is tekinti politikai foglyoknak az elítélt ellenzékieket, köztük olyan újságírókat, akik külföldön megjelenő kiadványoknak dolgoztak, s ezért pénzt kaptak. Hétfőn Ian Kelly, az amerikai külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén azt mondta, hogy az Egyesült Államok havannai érdekképviseleti irodájának munkatársai egyelőre hiába próbáltak konzuli segítséget nyújtani a letartóztatottnak, a kubai hatóságok nem adtak lehetőséget ilyen találkozóra.

A vezetéstõl visszavonult, Castro most már szívesebben elmélkedik
A vezetéstõl visszavonult, betegeskedõ Castro a felvételen lassan beszélve emlékeket idézett
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.