Fidel él, és Obamára figyel
Több mint egy hónapos hírszünet után életjelt adott magáról a 82 éves Fidel Castro volt kubai elnök, aki 2006. júliusa óta beteg és nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Szerdán Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök háromnapos kubai látogatását befejezve, elutazásakor közölte, hogy majd egy órás látogatást tett Fidel Castrónál.
Korábban, január derekán a panamai és az ecuadori elnök is járt Havannában, ám a hivatalos közlés szerint Fidellel nem, csak öccsével, Raúl Castróval folytattak megbeszélést, aki tavaly februárban hivatalosan is átvette az állam- és a minisztertanács elnöki tisztét. Szerdán este aztán a cubadebate.cu hivatalos weboldalon beszámoló jelent meg Fidel Castro aláírásával az argentin államfővel folytatott 40 perces találkozóról. Leszámítva a központi napilapban, a Granmában december 31-én közölt néhány szavas köszöntőjét a forradalom ötvenedik évfordulójával egybeeső újévre, Fidel Castro utoljára december 15-én publikált írást, akkor a környezetvédelemről, illetve november végén találkozott Dmitrij Medvegyev orosz államfővel.
A mostani beszámolóból a hírügynökségek Fidel Castrónak azokat a mondatait emelik ki, amelyek az új amerikai elnök beiktatásával foglalkoznak. Mint írja, Kuba számára történelmi jelentőségű, hogy a keddi beiktatással már a tizedik amerikai elnök mandátuma járt le az eltelt ötven évben, s az Egyesült Államok óriási hatalma ellenére nem tudta megsemmisíteni a kubai forradalmat. A találkozón Castro elmondta vendégének, hogy "a legkevésbé sem kételkedik Obama őszinteségében, ahogy az kifejtette eszméit, ám a nemes szándékai ellenére sok kérdés marad, amit meg kell válaszolnia." Egyike ezeknek: hogyan képes egy pazarló konzumtársadalom megvédeni a környezetet – írta.
Egyébként a kubai televízió és a sajtó csak részleteket közölt Obama beiktatási ceremóniájáról, s Kínához hasonlóan a média itt sem számolt be a beszédnek olyan kitételeiről, minthogy a korábbi nemzedékek miként szálltak szembe a fasizmussal és a kommunizmussal. Miként arról sem, hogy "a történelem elhibázott oldalán" vannak azok, akik a korrupció, a becsapás és az ellenzék elhallgattatásával őrzik hatalmukat. Obama ugyanakkor ígérte, ha ezen hatalomgyakorlók hajlandók nyitni, kész lesz kezet nyújtani feléjük.
Latin-Amerika baloldali kormányzatai, így Kuba vezetése is fűz bizonyos reményeket ahhoz, hogy Obama elnökségével változások következnek be az USA térségbeli politikájában. Obama például választási kampányában kilátásba helyezte a Kuba ellen 1962 óta érvényben lévő amerikai embargó egyes intézkedéseinek, így az utazási korlátozásoknak az enyhítését. (Az ENSZ közgyűlésében évek óta több mint 180 tagállam szavaz az embargó ellen.) Raúl Castro a forradalom ötvenedik évfordulóján, január elsején úgy nyilatkozott, hogy kész "közvetlenül, egyenlő félként" tárgyalni az új amerikai elnökkel.
Ugyanakkor Obama, beiktatása előtt, egy Latin-Amerikára is sugárzó televíziós csatornának azt nyilatkozta, hogy "Venezuela akadályozza Latin-Amerika fejlődését," konkrétan kifogásolva a kolumbiai gerilláknak, a FARC-nak nyújtott állítólagos támogatást, illetve a kábítószer-ellenes közös harc elutasítását. Hugo Chávez baloldali rendszere mellett Evo Morales elnök Bolíviája is kiutasította még a múlt év végén az Egyesült Államok ottani nagykövetét, beavatkozással vádolva őket a belügyekbe. S ugyancsak hazaküldték az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség embereit.
Washington nem csupán hasonló kiutasítással válaszolt, hanem leállította a Paraguay mellett legszegényebb dél-amerikai államnak számító Bolívia segélyezését, majd a Bush-kormányzat egyik legutolsó intézkedésével az amerikai parti őrség elrendelte valamennyi venezuelai hajó, illetve a venezuelai kikötők érintésével az Egyesült Államokba tartó hajók rakományának szigorú ellenőrzését, arra hivatkozva, hogy Venezuelában nem tesznek eleget az ilyen jellegű nemzetközi biztonsági előírásoknak.
Raúl Castro visszaköveteli Guantánamot
A Barack Obamától várt válaszok között szerepel Guantánamo területének sorsa. A kubai elnök leszögezte, hogy határozottabban követeli majd az újonnan beiktatott amerikai államfőtől, hogy számolja fel a latin-amerikai szigeten fennálló haditámaszpontot.
Raúl Castro szerint, ha az új kormányzat betartja ígéretét és bezárja a börtöntábort, magát a támaszpontot is meg kellene szüntetnie és visszaadni a területet jogos tulajdonosának, a kubai népnek.
