„Nem kívánok azzal foglalkozni, hogy bárki bárhol mondott vagy sem valamit Snowdennek, mert ez nem az én feladatom” - írta a reflexiójában a 2006-ban betegsége miatt a hatalmat testvérének átadó Castro. Hozzáteszi, hogy becsüli Snowden megnyilatkozásait, mert szerinte a „birodalom” becstelen lehallgatási módszereinek leleplezésével nagy szolgálatot tett a világnak. Azzal viszont nem ért egyet, ha valaki – bármi is legyen az érdeme – Kuba nevében állít valamit.

Fizetett hazugságnak nevezi a Kommerszant cikkét, amely – mint Castro állítja – ráadásul az amerikai külügyminisztériumi forrásra hivatkozva írta, hogy Kuba az utolsó pillanatban informálta a (orosz) hatóságokat, akadályozzák meg Snowdent abban, hogy felszálljon az Aeroflot gépére.

Castro szerint a Kommerszant „zsoldosszerepet” tölt be, egy korábbi időszakban „az ellenforradalmi szélsőjobb” szolgálatába álló média egyike volt. A volt kubai vezető témát változtava azt állítja, hogy ez az ellenforradalmi média kihasználja azt, hogy a londoni konzervatív kormány bombázókat küld a ciprusi légibázisra, s a gépek készen állnak Szíria hazafias erőinek bombázására. Miközben Egyiptomban, amely az arab világ szíve, emberek ezreit gyilkolták meg az államcsiny szervezői.

Teljesen világos, hogy az Egyesült Államok mindig is megpróbál nyomást gyakorolni Kubára, ahogy teszi az ENSZ-szel vagy bármilyen más köz- vagy magánintézménnyel a világban. Kuba azonban 54 éve ellenáll, s teszi ezt a továbbiakban is, amíg szükséges, dacolva a birodalom gazdasági blokádjával – írja befejezésül.