Fidel Castro 49 évi hatalom után betegsége miatt 2006-ban adta át először ideiglenesen, majd 2008-tól már formálisan is a karibi ország irányítását öccsének, Raúl Castrónak. Most egy héten belül másodszor jelent meg hosszasabban a nyilvánosság előtt, először a kétkötetes visszaemlékezéseit dedikálta „Az idő gerillája" címmel.

A szombati találkozón a béke és a környezetvédelem kérdéseiről folytattak eszmecserét egyebek között olyan résztvevőkkel, mint Adolfo Pérez Esquivel, Nobel-békedíjas, Sergio Pitol, a Cervantes-díj 2005-ös kitüntetettje, Ignacio Ramonet, a Le Monde Diplomatique volt főszerkesztője, az ATTAC mozgalom egyik alapítója, Frei Betto szerzetes, a felszabadítási teológia egyik brazil író-képviselője.

A hozzászólásokban, mint például az argentin Stella Calloni író és újságíró beszédében, hangsúlyt kapott, hogy riadóztatni kell a világ közvéleményét – számolt be a Granma – „mert az emberiség érthetetlen csendben asszisztál a sorozatos háborúkhoz" Afganisztántól Irakon át Líbiáig, s most hasonló forgatókönyv fenyegeti Szíriát és Iránt. Ugyanakkor a háborúkra fordított hatalmas pénzekkel egy időben a környezetvédelem, a globális felmelegedés okozta problémák háttérbe szorulnak.

Fidel Castro a mintegy kilencórás tanácskozás végén maga is a közvélemény széles körű tájékoztatásának szükségességére hívta fel a figyelmet. „Harcolnunk kell, mert nem szabad megengedni, hogy a pesszimizmus győzzön. Ez az értelmiségiek kötelessége" – mondta.