Kovászna megyében már hetek óta folyik a közintézmények feliratozása kapcsán a magyar-román hadakozás. Codrin Munteanu, a megye élére nemrég kinevezett román prefektus azzal kezdte áldásos tevékenységét, hogy utasította Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert: cserélje meg a polgármesteri hivatal homlokzatán álló intézménytáblák sorrendjét - felül legyen a román nyelvű, alatta pedig a magyar, mert ezt így írja elő a kétnyelvű feliratozást biztosító jogszabály.

Válaszlépésként Antal felszólította a sepsiszentgyörgyi román gimnáziumot, valamint a többi, nagyjából román befolyás alatt álló helyi intézményt, hogy homlokzatukon, a román mellé, helyezzenek el magyar nyelvű intézmény-névtáblát is, mert a törvény ezt előírja a 20 százaléknál nagyobb arányú kisebbségi lakosság esetében. A prefektus ezt hivatali túlkapásnak tartja, s azt állítja, ilyen alapon maholnap a piaci virágárustól is meg fogja követelni a kétnyelvű táblát.

Hargita megyében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) feljelentette az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) helyi Állami Egészségügyi Biztosítót (CNAS), mert az egyik igazgatói posztjára kiírt pályázatot csak a helyi román nyelvű újságban hirdette meg, a magyar nyelvűben - amelyet a lakosság 80 százaléka olvas - azonban nem.

Horia Grama Kovászna megyei szociáldemokrata parlamenti képviselő minderre tett még egy lapáttal: azt javasolja, vonják felelősségre azokat a honatyákat, akik a székelyföldi etnikai alapú területi autonómia mellett foglalnak állást, állítsák őket parlamenti vizsgálóbizottságok elé, és fosszák meg őket mandátumaiktól.

Hargita megyében Mircea Dusa szociáldemokrata képviselő viszont azt követeli, hogy egyetlen alprefektusi tisztségért, a magyarok adják oda pártjának a megyei tanács alelnöki posztját. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint Dusa az 1990 márciusához hasonló konfliktust próbál kirobbantani azzal, hogy megsérti a jóérzés és az etnikumközi együttélés szabályait.

Ha mindehhez hozzávesszük a román államelnöki hivatal és a külügyminisztérium - enyhén szólva - barátságtalan gesztusát, amivel "eltanácsolta" székelyföldi látogatásától Sólyom Lászlót, a valósághoz közeli képet kaphatunk a térség jelenlegi közállapotáról.

Mindehhez képest már csak hab a tortán, hogy az Új Jobboldal nevű szélsőjobboldali román szervezet "ellentüntetést" hirdetett meg Kolozsváron március 15-ére. A magyar diákok lemondták a tervezett ünnepi felvonulásukat, a hatóságok pedig közölték, hogy a helyszínekre nagyszámú rendőrt és csendőrt vonultatnak fel "a rend és a nyugalom megőrzése végett".

A rossz hangulathoz, persze, a magyarság is hozzájárul. Jelenleg a Magyar Polgári Párt (MPP) különböző frakciói élet-halál harcban állnak egymással. Szász Jenő jelenlegi elnök foggal-körömmel ragaszkodik a tisztségéhez, a párt - őt folyamatosan bíráló - háromszéki szervezete azonban nem támogatja Szász egyik lehetséges kihívójának, Csinta Samunak, a Krónika napilap egykori főszerkesztőjének az indulását az elnöki posztért.

Ugyanakkor Gergely Balázs, a kolozsvári MPP vezetője jelezte: indul Szász ellenében a párt szombati fórumán. Gergely nem volt azonban kinek benyújtsa a jelölését, mert nagybátyja, Tőkés András (Tőkés László püspök fivére) a héten lemondott az MPP-elnökségi tagságáról, s ezzel az eredetileg héttagú testületben már csak hárman maradtak, ami az elnökség megszűnéséhez vezetett.

A székelyföldiek pontosan látják, hogy a Tőkés László-Szász Jenő szembenállás mára már sok kisebb, ádázan vitatkozó és egymásnak feszülő frakció kialakulásához vezetett, s nem pedig olyan erős és hiteles alakulat létrejöttéhez, amelytől az RMDSZ-szel szembeni politikai alternatíva megteremtését remélték.