A korunk csapásai iránti közöny a béke hiányának egyik alapvető oka fogalmazott a pápasága harmadik békevilágnapi üzenetében az egyházfő. Ma a közöny gyakran összekapcsolódik az individualizmus különböző formáival. Az információ növekedése önmagában nem jelenti a figyelem növekedését is a problémák iránt, ha nem követi a szolidaritáson alapuló lelkiismereti nyitottság. Ezért tehát alapvetően fontos az a hozzájárulás, amelyet a család mellett a nevelők, a tanárok, a kultúra képviselői, a médiaszakemberek, az értelmiségiek és a művészek adhatnak. 

A híveknek és minden jóakaratú embernek küldött üzenetben Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Isten nem közömbös, nem hagyja magára az embert. "Az új év kezdetén ezzel a mély meggyőződésemmel kívánok bőséges áldást és békét a remény jegyében minden férfi és nő, a világ minden családja, népe és nemzete számára, az államfőknek, kormányfőknek és a vallási vezetőknek. Ne veszítsük el a reményt, hogy a 2016-os esztendőben mindnyájan eltökélten és bizakodva dolgozunk majd, ki-ki a maga szintjén, az igazságosság és a béke megvalósításán."

Az elmúlt évet a háborúk és a terrorista cselekmények, és ezek tragikus következményei, emberrablások, személyek etnikai vagy vallási okból történő üldözése, mindenféle jogsértés jellemezte. Mindez - mint rámutatott - fájdalmat hozott a világ számos táján és már-már olyan jelleget öltött, hogy "a harmadik világháború darabjainak" nevezhetjük. "Ám az elmúlt évek és a most lezárult esztendő egyes eseményei mégis arra indítanak, hogy az új év elé tekintve ismét arra buzdítsak: ne veszítsük el a reményt az ember képességében, hogy Isten kegyelmével túl tud lépni a gonoszságon és nem törődik bele közömbösen ebbe a helyzetbe. Azok az események, amelyekre itt hivatkozom, megmutatják, hogy az emberiség képes szolidárisan cselekedni, és kritikus helyzetekben túl tud lendülni az egyéni érdekeken, a beletörődésen és a közönyön."

Ezek között említette az egyházfő azt az erőfeszítést, amelyet a világ vezetői tettek a párizsi klímacsúcson, hogy új kiutakat találjanak az éghajlatváltozás ügyében és "megmentsék a Föld, közös otthonunk jó egészségét". Ez pedig visszautal másik két világszintű eseményre: az egyik az addisz-abebai csúcstalálkozó volt, ahol gyűjtést folytattak a világ fenntartható fejlődése érdekében, míg a másik az ENSZ részéről elfogadott, Agenda 2030 című dokumentum, amelynek célja, hogy a címében szereplő évszámig mindenki számára méltóbb életkörülményeket biztosítson, különös tekintettel a bolygó legszegényebb népeire.

Ferenc pápa a békeüzenetben utalt arra, hogy a másik emberrel szembeni közömbösségnek sok formája létezik Bizonyos, hogy a közömbösség magatartása azé az emberé, aki bezárja a szívét, hogy ne kelljen odafigyelnie másokra, behunyja szemét, hogy ne kelljen észrevennie azt, ami körülveszi. Utalt az Istennel szemben megnyilvánuló közönyre is, hangoztatva, hogy ebből származik a felebaráttal és a teremtett világgal szembeni közöny. Más esetekben - mint rámutatott - a közömbösség a minket körülvevő, főként a távolabb eső valóságra történő odafigyelés hiányában nyilvánul meg.

A globális közömbösség a békét fenyegeti - hangsúlyozta az egyházfő, rámutatva: "Az a feladatunk, hogy a szeretet, az együttérzés, az irgalmasság, a szolidaritás valódi életprogramunkká, magatartásunk stílusává váljon az egymáshoz fűződő kapcsolatainkban. A szolidaritás és az irgalmasság kultúrájának előmozdításával küzdjük le a közömbösséget."

Az egyházfő kiemelte a család szerepét. Leszögezte, hogy ez az első hely, amelyben az ember megéli és továbbadja a szeretet és a testvériség, az együttélés és az osztozás, valamint az egymásról történő gondoskodás értékeit. Hangsúlyozta, hogy a kultúra és a tömegkommunikációs eszközök területén dolgozóknak is van felelősségük a nevelésben és az oktatásban, főként a mai társadalmakban, ahol mind szélesebb a hozzáférés az információs és kommunikációs eszközökhöz. Az ő feladatuk az, hogy elsősorban az igazság és ne pedig részérdekek szolgálatában álljanak. " A kultúra és a média területén dolgozóknak arra is ügyelniük kellene, hogy az a mód, ahogy az információt megszerzik és terjesztik, mindig jogilag és erkölcsileg helyes legyen."

Az egyházfő kiemelte, hogy számos, kormányoktól független szervezet és karitatív csoport létezik az egyházon belül és azon kívül is, amelyeknek tagjai a járványok, természeti csapások vagy háborúk idején fáradságot és veszélyeket vállalva gondoskodnak a sebesültekről és a betegekről, vagy temetik a halottakat. Külön említette azokat a személyeket és egyesületeket, amelyek a migránsoknak nyújtanak segítséget, amikor ezek sivatagokon és tengereken kelnek keresztül jobb életkörülményeket keresve. Ezek az irgalmasság testi és lelki cselekedetei, amelyek alapján egykor majd életünk végén megítélnek bennünket.