A PISA ugyanis erre nem ad választ, csupán azt mutatja meg, hogy hol vannak a lemaradások - emlékeztet a Spiegel Online. Talán az állhat a háttérben, hogy a tíz évvel ezelőtti sokk után mindenki komolyabban vette az oktatás fontosságát, találgatják. Az első PISA teszt ugyanis siralmas eredményt hozott Németországban, mind a szövegértés, mind a matematika terén. A migránsgyerekek pedig még a nemzetközi összehasonlításban is gyengén muzsikáló németek mögött is jóval lemaradtak. A sokk eredménye lehet, hogy a bevándorlócsaládokban is egyre nagyobbbhangsúlyt fektetnek a német nyelvre, a török szülők egy része is rádöbbent, hogy enélkül gyermeke nemigen tud majd boldogulni.

Pedestrians walk in front of a poster supporting a referendum for a choice to take part at the religion course at schools in Berlin, April 24, 2009. A referendum on religion lessons in schools has triggered a fierce debate about how to boost religious tolerance and improve the integration of the hundreds of thousands of Muslims who live in the German capital. Sunday's vote may lead to a change in the law in the city state of Berlin that would allow pupils to choose between faith-based religion lessons and a compulsory ethics course which aims to equip young people with a broader set of values. The poster reads "Religion or ethics ? We do both." REUTERS/Fabrizio Bensch (GERMANY)

A Spiegel szerint megdőltek azok az előítételek is, hogy a bevándorlócsaládok az oktatásnak nem tulajdonítanak kellő fontosságot: ennek pont az ellenkezője igaz. A bevándorlógyerekek közül jóval többen mennek gimnáziumba illetve szakközépiskolába, mint a hasonló iskolai teljesítíményt nyújtó németek. (etéren azonban főként a vietnámiak járnak élen, nem annyira a törökök). Egy jénai oktatáskutatót arra is rámutatott, hogy a bevándorlógyerek még szívesebben is tanulnak, mint a németek, nagyobb sikerélményt nyújt nekik az iskolai jobb eredmény. (itt viszont különösen a volt Szovjetunióból jöttek brilliroznak.)

De a felzárkózás kulcsa alighanem a tanárok hozzáállásának megváltozása lehet: ma már a németországi oktatók tisztában vannak vele, hogy az úgynevezett problémás gyerekek külön foglalkozást igényelnek, mi több, hajlandók is erre. Még egy tényezőt is figyelembe kell venni: a családi háttérnél olykor még fontosabb az, hogy hol, milyen környezetben van az iskola? Két, hasonló társadalmi-gazdasági helyzetből jövő gyereknél óriási különbséget jelenthet az eredményekben, ha egy jobb, gazdagabb, állami forrásokkal jobban ellátott iskolába kerül, mint egy elvileg ugyanolyan szinvonalú, de "leszakadt" kerületben levőbe. A kutatók szerint azért még itt is van mit fejlődni.