A döntést üdvözölte az Európai Bizottság illetékes biztosa, Cecília­ Malmström, miután korábban az Euró­pai Parlament már támogatta ezt a lépést.

Szerbia, Macedónia és Montenegró már korábban megkapta ezt a kedvezményt, ám a vízummentesség bevezetését követően megnövekedett a menedéket kérők száma. Ez a tény arra ösztönözte a brüsszeli döntéshozókat, hogy a technikai feltételeket később teljesítő két állam kedvezményes elbánásának megadásakor az egész Nyugat-Balkánra kiterjesszenek egy megfigyelői rendszert. Mint Malm­ström megjegyezte: a szabadság felelősséggel jár, vagyis ezen országoknak meg kell akadályozniuk az EU számára kedvezőtlen folyamatok kibontakozását. Ha ez mégsem sikerül, akkor a vízummentességet felfüggeszthetik.

Egyes tagállamok aggodalmuknak adtak hangot, hogy a balkáni országok gyenge intézményei nem tudják feltartóztatni az illegális bevándorlók áradatát, illetve a kábítószer-kereskedelmet.

– Olyan Európát szeretnék látni, ahol minden polgár szabadon mozoghat és vállalhat munkát – mondta hétfőn már Bukarestben José Manuel Barroso­ bizottsági elnök, aki egyrészt támogatásáról biztosította­ az ­EU-tagország Romániát,­ hogy jövőre csatlakozzék a schengeni övezethez, de másrészt további erőfeszítéseket sürgetett az igazságszolgáltatási reform folytatásában és a korrupció elleni küzdelemben. Barroso szerint ugyanis sok tagállam összekötné a schengeni belépést az említett reformok végrehajtásával. Románia és Bulgária az uniós tagság elnyerése óta éles bírálatokban részesül az elégtelen reformok miatt. Ám miután e két országból tömegesen érkeztek romák Franciaországba, ahonnan viszont nagy uniós viták közepette kiutasították őket, Brüsszelben elterjedt, hogy Párizs vonakodik majd megszavazni Bukarest és Szófia számára a schengeni tagságot, vagyis a határellenőrzés megszüntetését, amelynek feltételei azonban elsősorban technikai jellegűek.