Az Unió pénzt ajánl a koppenhágai megállapodásért
Éjszakán át tartó alkudozás után péntekre kialakult az egységes uniós álláspont az állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján: a huszonhetek önkéntes felajánlása alapján évente 2,4 milliárd eurót kínál az EU a szegényebb fejlődő országok megnyerésére a koppenhágai megállapodásnak, és a maga részéről hajlandó 20-ról 30 százalékra emelni a károsanyag-kibocsátás csökkentésének a szintjét az 1990-es állapothoz képest 2020-ig, ha minden ország érdemi felajánlást tesz a dán fővárosban. Mindkét uniós indítvány feltételes, s ezt nem győzték hangsúlyozni az állam- és kormányfők, akik maguk is érzékelték: az unión belül is egymásnak feszültek az indulatok a gazdagabb és szegényebb országok között, hiszen akkor kellene költségvetési forrásokat találni, amikor a gazdasági válság közvetlen hatásait igyekeznek mérsékelni és a felduzzadt deficiteket és államadósságokat csökkenteni.
A magyar hozzájárulás jelképes: összesen hatmillió euró, 2010-ben egymillió, aztán kettő, majd három. Bajnai Gordon miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy az ország számára még e látszólag kis összeg is teher, hiszen jelenleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság részvételével kidolgozott programot hajtja végre. – De jelezni akartuk szolidaritásunkat, hiszen az uniónak egységes álláspontot kell képviselnie Koppenhágában, ahol a jövőt tekintve rendkívül fontos kérdésről folyik az alkudozás – mondta a csúcs zárása után Bajnai Gordon, aki szerint kulcskérdés, hogy a Föld felmelegedését két Celsius fok alatt lehessen tartani.
A pénz zömét a franciák, a németek, a britek és a svédek adják össze, négyen együtt nagyjából négymilliárdot kínálnak 2012-ig. De tetemes, több százmilliós felajánlást tett például Hollandia és Dánia is. Azt akarták, hogy az EU jó példával járjon elől Koppenhágában, ahol a huszonhetek szerint nem folynak biztatóan a tárgyalások, a fejlődő országok, vagy az Egyesült Államok kibocsátás-csökkentési céljai nem elégségesek. A megállapodás érdekében a jövő hét második felében az összes uniós állam- és kormányfő a dán fővárosban lesz. Nem derült ki azonban egyértelműen, hogy a pénzek többletforrások-e, avagy a korábbi fejlesztési segélyígéretek átcsoportosításából származnak-e. Bajnai szerint zömében új felajánlásokról van szó.
Az évi 2,4 euró annak a hétmilliárd eurónak lehetne a része, amelyet globális szinten kellene összeadniuk a fejlett államoknak. A 2013-tól 2020-ig tartó időszak végére egyébként a fejlődőknek évente 100 milliárd euróra lenne szükségük, hogy alkalmazkodni tudjanak és gazdasági növekedésüket ne az egyre nagyobb károsanyag-kibocsátásra alapozzák. Ennek legfeljebb fele lehetne állami pénz, s abból az EU vállalná a maga részét. A következő három szóló vállalás amolyan kedvcsináló előfinanszírozás.
Az európai vezetők egyetértenek: ahhoz, hogy a Föld ne forrósodjon fel katasztrofális következményekkel, ahhoz a melegedés folyamatának legkésőbb 2020-ig el kellene érnie a csúcspontját, s ehhez 2050-ig az üvegházhatású gázok kieresztését átlagosan ötven százalékkal mérsékelni kellene. A fejlett országoknak 2020-ig 25-40, 2050-ig 80-95 százalékkal, a fejlődőknek pedig legalább 15-30 százalékkal az 1990-es szinthez képest. Ennek még nincs nyoma Koppenhágában.
