Ezt kihasználva Traian Basescu korábbi államfőnek mindkét mandátuma elején - 2004 és 2009 decemberében - sikerült a baloldal mellé felsorakozott parlamenti többséget megbontania és saját, jobbközép pártja mögé többséget szerveznie. Az államfő ugyanis két sikertelen kormánybeiktatási próbálkozás után feloszlathatja a parlamentet. Ezt a kisebb pártok törvényhozói nem akarták kockáztatni, inkább átültek az elnök táborába, mert jobban ragaszkodtak mandátumuk kitöltéséhez, mint politikai szövetségeseikhez.

Ponta csütörtökön kifejtette: nem hajlandó lemondani csak azért, hogy Iohannis egy jobboldali politikust jelölhessen miniszterelnöknek. Szerinte "hazudik" az, aki az előre hozott választások lehetőségéről beszél, mert kizártnak tartja, hogy a törvényhozók lemondanának a választásokig hátralévő egyéves mandátumukról, amikor tudják: az új parlament létszáma sokkal kisebb lesz.

A szociáldemokrata politikus jelezte: a lemondásról szóló ajánlata nem függ össze korrupciós botrányával. Azt a lehetőséget, hogy átadná a miniszterelnöki posztot a baloldali koalíció egy másik politikusának, állítólag már decemberben felvetette Iohannisnak, amikor alulmaradt vele szemben az elnökválasztáson.

Victor Ponta szerint ő azért nem mondhat le a miniszterelnökségről, mert azzal "elárulná" pártját és választóit. Mint mondta, nem tartja magát pótolhatatlannak, csak azt akarja elkerülni, hogy azok térjenek vissza a hatalomba, akik "tönkretették az országot" 2009-2010-ben.

A jobboldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Catalin Predoiu, a PNL alelnöke szerint Ponta lemondási ajánlata jogilag alkotmányellenes, politikailag pedig komolytalan. Vasile Blaga és Alina Gorghiu, a PNL két társelnöke is úgy értékelte, nevetséges és alkotmánysértő, hogy Ponta feltételekhez próbálja kötni lemondását. Leszögezték: Ponta nem diktálhat az államfőnek.

Kelemen Hunor, a Ponta-kabinetből decemberben kilépett Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke "erőltetettnek" nevezte az alku lehetőségét, és úgy vélte, a korrupcióval gyanúsított kormányfő aligha tudja végigvinni mandátumát. "Nem lehet szó ilyen megállapodásról, mert azzal megkerülnék az alkotmányt" - mutatott rá az RMDSZ elnöke.

Pontát a korrupcióellenes ügyészség (DNA) azzal gyanúsítja, hogy 2007-2008-ban valós munkavégzés nélkül, hamis tevékenységi beszámolók alapján vett fel havi 2-3000 eurós honoráriumot egy olyan ügyvédi irodától, amely politikai kapcsolataival visszaélve jutott jelentős állami megrendelésekhez. A politikus ártatlannak mondja magát.