A magyarellenesnek tartott központ a döntő többségében magyarok által lakott régiók feldarabolását, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyék környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja - írta csütörtöki számában  a Krónika című kolozsvári napilap.

A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt  állított össze az autonómia ellensúlyozására, hogy ne érhesse  hátrányos megkülönböztetés a székelyföldi románokat. A központot az  etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok  identitásának megőrzése érdekében alapították.

Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte a tanulmány keddi  bemutatóján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)  régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros  megye egyesítését célzó javaslatot. Szerinte ezeket a megyéket épp  hogy fel kell számolni és beolvasztani a környező megyékbe – például  Szebenbe és Brassóba –, bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar  lakosság számaránya ne haladja meg az ötven százalékot az újonnan  kialakítandó régióban.

Lacatusu többek között demográfiai adatokkal érvelt a  területi autonómia létrehozása ellen. Emlékeztet, hogy a 2002-es  népszámlálás adatai szerint Hargita, Kovászna és Maros megyében a  lakosság közel negyven százaléka nem magyar – több mint 400 ezren  román, mintegy ötvenezren pedig roma nemzetiségűnek vallották  magukat –, így a régió etnikai szempontból egyáltalán nem tekinthető  kompaktnak. Szerinte Székelyföld magyar lakosságának jelentős része  valójában elmagyarosított román, ezért szükséges a  "visszarománosításuk".

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Krónikának  elmondta, hogy szerinte "már az is aberráció, hogy ilyen elképzelés napvilágot láthat. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen létre kell  hozni az önálló székelyföldi intézményrendszert, és autonómiát kell  teremteni a régióban, mivel a jelek szerint bizonyos körök ma sem  mondtak le a tömbmagyar vidékek elrománosításáról." Szerint a román  hatóságok kötelesek elhatárolódni a tanulmányi központ  javaslataitól, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak pedig  Brüsszelben is be kell mutatniuk azt, bizonyítandó mennyire aktuális  a székelyföldi önrendelkezés kérdése.

A polgármester azt állítja, hogy a Moldvából Sepsiszentgyörgyre  "ejtőernyőzött" Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként.