A terrorcselekmény észak-kaukázusi fegyveres bandákból kikerült szervezőit elfogták, már vádat emeltek ellenük, és védőik a lap szerint vádalkut javasoltak nekik.

A feltételezett fő szervező egy Iszlam Hamuzsev nevű 22 éves férfi, aki Kabard-Balkárföldön született, majd csatlakozott a dagesztáni fegyveresekhez, akiknél kiképzésben részesült. Hamuzsev egy moszkvai mecsetben ismerkedett meg két csecsen fiatalemberrel, akik vállalták, hogy segítenek a terrorakcióban. Az egyik csupán jelen volt a csoport találkozóin, a másik - név szerint Murad Edilbijev - elkezdte vásárolni a pokolgép építéséhez szükséges anyagokat és eszközöket. A vád szerint Edilbijev azért vállalkozott a terrorcselekményben való részvételre, mert a csecsen háború idején sok jogsértést tapasztalt meg. A Kommerszant ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Edilbijev az érintett időszakban tízéves volt. Június végén a csoport elindult megfelelő helyet keresni a robbantáshoz, és ezt Moszkvától mintegy 20 kilométerre találta meg. Hamuzsev azonban július elején bejelentette, hogy sürgősen el kell utaznia, és a merényletet Adilbijevre bízta.

Nem tudni, az FSZB mikortól figyelte a csoportot, de július elején őrizetbe vették Hamuzsijevet, aztán néhány nap múlva a többi tagot is. Tény, hogy Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója július közepén jelentést tett Dmitrij Medvegyev elnöknek egy, a közlekedési infrastruktúra ellen tervezett, meghiúsított merényletről, de akkor részletek nem kerültek nyilvánosságra.

A Moszkva-Szentpétervár vasútvonalon már két ízben is elkövettek merényletet: 2009 novemberében a Nyevszkij Expressz vonat alatt robbant fel egy pokolgép, 28 ember halálát okozva, és közel száz ember sebesítve meg. A nyomozás szerint ezt is kaukázusi iszlám szélsőségesek követték el, akárcsak az idén januárban a moszkvai Domogyedovo repülőtéren elkövetett merényéletet, amely 37 halálos áldozatot követelt, továbbá a tavaly márciusban a moszkvai metróban lezajlott robbantásokat, amelyek 40 ember életét oltották ki.

A csecsen szeparatisták és az orosz erők közötti első csecsenföldi háború (1994-1996) után a szeparatisták helyét fokozatosan iszlám szélsőségesek foglalták el az egész Észak-Kaukázusban, és mára már gyakorlatilag nem létezik az egykor az Oroszországtól való elszakadást követelő mozgalom. Moszkva hatalmas támogatást nyújt a térség köztársaságainak abból kiindulva, hogy csak a gazdasági fellendülés vethet véget a terrorista szervezkedésnek, de eredmény egyelőre nincs, s ezért egyre gyakrabban vetődik fel, hogy a térséget Moszkvának "el kellene engednie".