Az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság törvényhozása a voksok túlnyomó többségével – az UNIAN hírügynökség jelentése szerint a jelen lévő 86 képviselőből 78 igenjével – olyan határozatot fogadott el, amelynek értelmében a régió „a föderáció alanyaként" Oroszországhoz csatlakozik, és március 16-ára erről népszavazást is kiírtak. A referendumon arról kellene dönteni, hogy a Krím betagozódjon-e Oroszországba, vagy az 1992-es alkotmányban meghatározott státuszban Ukrajna része maradjon. Az évszámnak azért van jelentősége, mert az 1992-es alaptörvény az azt felváltó 1998-as változatnál több jogot, nagyobb függetlenséget biztosít az orosz többségű, több mint kétmillió lakosú térségnek.

A határozat már érvénybe is lépett, a referendumra csak annak megerősítése céljából van szükség – jelentette ki a Rusztam Temirgalijev krími miniszterelnök-helyettes. Közölte, a fekete-tengeri félszigeten mostantól kizárólag az orosz fegyveres erők jelenléte törvényes, más államok katonái „megszállóknak" fognak minősülni, Ukrajna krími vagyonát az orosz törvények szerint államosítanák, a rubel válna hivatalos fizetőeszközzé.

A szimferopoli parlament egyszersmind arra kérte az orosz elnököt és a törvényhozást, hogy kezdje meg a Krím csatlakozásának előkészítését. Vlagyimir Putyin államfő, akinek tudta nélkül aligha születhetett volna meg a krími kérelem, tegnap operatív értekezleten vitatta meg a nemzetbiztonsági tanács tagjaival az ukrajnai helyzetet.

Az állami duma határon túli oroszokkal is foglalkozó bizottságának elnöke, Leonyid Szluckij pedig azt mondta: a moszkvai törvényhozás továbbra is Ukrajna területi épségének megőrzése mellett van, és az esetleges csatlakozás témája csak a referendum, valamint az orosz vezetőség állásfoglalása után kerül napirendre. A krímieknek joguk van felvetni az őket nyugtalanító kérdéseket – tette hozzá.

Kijevben viszont törvénytelennek minősítették a szimferopoli döntést. Az ukrán parlament elnökhelyettese, Ruszlan Kosulinszkij lehetségesnek nevezte a krími törvényhozás feloszlatását is. Annak döntései Ukrajna területi egységének szétzilálására irányulnak, állította. A kormány képviselői arra is felhívják a figyelmet, hogy – a helyi népszavazásokról szóló törvény híján – csak országos referendumot lehetne rendezni a Krím sorsáról. Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő pedig hangoztatta: a krími hatalom nem legitim, döntéseit „géppuskák célkeresztjében" hozza.

Egy kijevi bíróság kedden érvénytelennek is minősített minden, a szimferopoli parlament által elfogadott határozatot, így azt is, amellyel Szergej Akszjonovot, az Orosz Egység párt vezetőjét választották miniszterelnökké. Az ismeretlenségből a konfliktus egyik kulcsszereplőjévé vált 42 éves politikust, aki a Szovjetunió szétesése idején volt katonai főiskolás, de a tiszti pálya helyett inkább a vállalkozóit választotta, egyes értékelések úgy mutatják be, mint aki a saját erejéből építette fel karrierjét. Mások szerint viszont az 1990-es években a szervezet alvilág egyik ismert alakja volt. Most – több krími politikustársával együtt – államellenes bűncselekmény vádjával indult büntetőeljárás ellene, közölte Oleh Mahnickij megbízott főügyész.

Ellenzik az oroszországi csatlakozást a krími tatárok is. Parlamentjük, a medzslisz elnöke, Refat Csubarov „eszementeknek" nevezte azokat, akik megszavazták a határozatot, és felszólította a nemzetközi közösséget, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy ENSZ-békefenntartókat küldjön a félszigetre. A Krím státuszáról szóló referendum etnikai feszültséget szíthat a régióban – figyelmeztetett az EBESZ is, amely szerdán fegyvertelen megfigyelőket küldött Ukrajnába. A csoport vezetője és szóvivője Ács Gábor magyar alezredes lett.

A szimferopoli parlament határozatát a szerdainál élénkebb katonai akciók is kísérték. Kijevi beszámolók szerint orosz fegyveresek tartanak blokád alatt tíz krími határőrposztot, a flotta pedig két saját hajójának elsüllyesztésével megakadályozta, hogy az ukrán haditengerészet egységei az úgynevezett Donuzlav-tóról – valójában egy szűk kijáratú öbölből – kijussanak a Fekete-tengerre.