Az áprilisi választások nyomán megalakult moldovai törvényhozás kétszeri nekifutásra sem tudta megválasztani az ország államfőjét, s az alkotmány azt írja elő, hogy ilyen esetben fel kell oszlatni a parlamentet, és új választásokat kell kiírni. Csütörtöki beadványával azonban Voronin tisztázni kívánta, minden feltétel adott-e ahhoz, hogy ő ezt a lépést megtehesse.

Elena Safaleru alkotmánybíró a döntés ismertetésekor azt mondta, hogy a hivatalban lévő államfőnek ebben a helyzetben nemcsak jogában áll, hanem kötelessége feloszlatnia a parlamentet, és ki kell jelölnie az előre hozott választás időpontját.

A 2001 óta hatalmon lévő moldovai kommunisták áprilisban megnyerték a parlamenti választásokat, de az államfőjelöltjük megválasztásához szükséges 61 helyett csak 60 mandátummal rendelkeznek a parlamentben. Az ellenzék bojkottálta mindkét elnökválasztási fordulót abban a reményben, hogy egy újabb parlamenti választás révén véget érne a kommunisták nyolcéves uralma. Vladimir Voronin leköszönt elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a kommunisták készek egy újabb választásra, de - tette hozzá - ez nem tenne jót az országnak.

Vlagyimir Curkan, a házelnök első helyettese csütörtökön közölte: a parlamentet csak azután oszlatják fel, hogy elfogadott egy sor fontos jogszabályt, amely megkönnyíti a kormány munkáját a világgazdasági válság közepette. A képviselők emellett pénteken és hétfőn tárgyalni fognak több törvénymódosításról, amelyek révén a szóban forgó jogszabályok összhangba kerülnének a kialakult helyzettel, illetve létrejönne a választási bizottság működéséhez szükséges jogi háttér.

A hatályos rendelkezések szerint az előre hozott választás kampánya 15 nappal rövidebb a szokásosnál, és nem tarthat tovább 45 napnál. Dmitrij Pulbere alkotmánybírósági elnök szerint a választásokat augusztus első vasárnapjánál korábban nem lehet megtartani.