A második minszki megállapodás múlt heti aláírását Németh Zsolt örvendetesnek nevezte, de sajnálatosnak mondta, hogy csak részlegesen sikerült betartani a tűzszünetet. „Hiszen Debalceve körzetében folyamatosak az összetűzések” - mondta, rámutatva, hogy a magyaroknak különösen sajnálatos a tűzszünet be nem tartása, mivel „körbe van véve egy kárpátaljai katonai egység”, és ha nem jön létre teljes tűzszünet, „félő, hogy kárpátaljai áldozatai lesznek a konfliktusnak”.

Az ukrán konfliktussal kapcsolatos közép-távú biztonságpolitikai kihívásokról beszélve a politikus hangsúlyozta: Magyarországnak érdeke, hogy sikerrel záruljon a májusi uniós keleti partnerségi találkozó Rigában, ennek pedig előfeltétele, hogy az Európai Unió itt egyértelműen és világosan megnyissa az arra felkészült tagországok előtt az uniós csatlakozás perspektíváját. "Rigában vizsgázni fog a közös biztonságpolitika" - húzta alá a külügyi bizottság elnöke.

Az uniós szomszédságpolitikáról és a kelet-közép-európai térség ezzel kapcsolatos érdekeiről szólva Németh Zsolt elmondta: „Magyarország mérlegeli, hogy az Iszlám Állam elleni fellépésben katonailag is részt vesz.” Hozzátette, hogy ebben a témában a visegrádi országok (V4) közös fellépése növelné e szándék hatékonyságát. "Amennyiben partnereink is készen állnak rá, erre a területre is kiterjedhet az együttműködés" - mondta a politikus, hozzátéve: "Magyarország e tekintetben egyértelműen elkötelezett."

A kelet-közép-európai térség középtávú biztonságpolitikai kihívásairól beszélve Németh Zsolt elmondta: Magyarország egyértelműen kiáll a NATO-n belüli együttműködés mellett. Rámutatott: a biztonságpolitikai kérdések együttes kezelése elkerülhetetlen, hogy "felkészüljünk a következő időszak kihívásaira".

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a déli szomszédságpolitika nem a kelet-közép-európai térség rovására érvényesül-e majd, Németh Zsolt abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy amennyiben az említett térség szolidaritást mutat a déli szomszédságpolitika területén, „elvárhatjuk azoktól az országoktól, amelyek kifejezetten ezen a területen érzik magukat fenyegetve, hogy ők is szolidaritást mutassanak mivelünk, akik számára a keleti szomszédságpolitika jelenti az alapvető kihívást”.

Magyarország és Lengyelország közös biztonságpolitikai érdekeiről beszélve Németh Zsolt elmondta: Magyarország érdeke, hogy Ukrajnára mint közép-európai országra tekintsünk, ezért a magyar-lengyel együttműködésnek is egy kiemelt tárgya kell legyen Ukrajna. „Ha eredménnyel tudunk fellépni Ukrajna érdekében, akkor ez problémából a megoldás részévé válik” - fejtette ki.

A magyar politikus kiemelte: nagyon fontos, hogy folyamatos legyen a két ország közötti, magas politikai szinten folytatott párbeszéd. Örvendetesnek nevezte, hogy Orbán Viktor csütörtökön Varsóban tárgyal Ewa Kopacz lengyel kormányfővel, s akkor - mint mondta - előreláthatólag meg tudják vitatni a közös biztonságpolitika kérdéseit is.

Németh Zsolt a politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt kifejtendő közös erőfeszítés szükségességét emelte ki. Ezzel kapcsolatban „örvendetesen messzemutató jelként” megemlítette Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének januári lengyelországi tárgyalásait, amelyek során Ukrajnát támogató magyar-lengyel humanitárius együttműködést helyeztek kilátásba.

A vasárnap megnyílt háromnapos lódzi nemzetközi VIII. Európa-Ukrajna Fórumot a varsói Keleti Intézet szervezte. A fórumon több mint 500 vendég vesz részt, köztük mintegy 160-an Ukrajnából. Vasárnap jelen volt Cezary Grabarczyk lengyel és Pavlo Petrenko ukrán igazságyügy-miniszter, és részt vesz a tanácskozáson Jevhen Niscsuk ukrán kulturális miniszter is. Az előző fórumokat a lengyelországi Wroclawban és Krynicában, valamint Kijevben és Budapesten tartották.