Radovan Karadzsicsot egy vádpont alól felmentették, az ügyészek ugyanis nem tudtak elég bizonyítékot felvonultatni amellett, hogy az 1992-es bűntettek népirtásnak számítanak. A szerb csapatok ekkor több százezer embert űztek el otthonaikból, és rengeteg férfit koncentrációs táborokba vittek vagy megöltek. A döntés azonban nem azt jelenti, hogy Radovan Karadzsicsnak ezekért a bűnökért nem kell felelnie. Népirtás helyett gyilkosságként, kínzásként és erőszakos deportálásként fog bekerülni a vádiratba.

Karadzsics ráadásul azt akarta elérni, hogy minden vádpontot ejtsenek, további tízet azonban a csütörtöki döntés után is fenntart a hágai Nemzetközi Törvényszék. Ezek közül az egyik szintén népirtás, pontosabban az 1995-ös srebrenicai mészárlás, amikor is több mint hétezer muzulmán férfit és fiút végeztek ki a szerb csapatok. A bírók szerint ebben az esetben az ügyészek már elegendő bizonyítékot tudnak felsorakoztatni, hogy valóban népirtás történt.

Karadzsicsot a népirtáson kívül háborús bűnökkel és emberiség elleni bűntettek elkövetésével is vádolják. A vádpontok több eseményhez kapcsolódnak, a srebrenicai mészárláson kívül állítólag fontos szerepet játszott Szarajevó 44 hónapig tartó bombázásában, ami 12 ezer civil áldozatot követelt. 1992 és 1995 között ő volt a Szerb Köztársaság elnöke és a hadsereg főparancsnoka, ezért minden, a boszniai háborúban elkövetett háborús bűnért őt tartják felelősnek.

A volt elnök közel 13 évig bujkált, az álnéven élő férfit 2008-ban kapták el. Pere már 2009-ben elkezdődött, de többször is elhalasztották. Karadzsics – aki a törvényszék előtt saját magát védi – ártatlannak vallja magát. Az ügyészek szerint Karadzsics ugyanazt a taktikát követi, mint az egykori jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics, akinek ügyét addig sikerült halogatnia, hogy még az ítélethozatal előtt meghalt.