Első fokon felmentette a háborús, illetve az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények vádja alól Mathieu Ngudjolo egykori kongói hadurat a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). A vád azon alapult, hogy 2003. február 24-én a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részében található Bogoro faluban – az országban akkor dúló, polgárháborús jelleget öltő fegyveres erőszak idején – Ngudjolo harcosai nem csak a hadsereg közeli táborára, hanem polgári személyekre is rátámadtak, közülük mintegy kétszázat erőszakolva és ölve meg.

Congolese warlord Mathieu Ngudjolo Chui puts on his headset in the courtroom of the International Criminal Court in The Hague November 24, 2009. The world's first permanent war crimes court opens its second trial on Tuesday when two Congolese warlords face charges they ordered subordinates to attack civilians, rape women and enlist child soldiers. REUTERS/Michael Kooren (THE NETHERLANDS CRIME LAW CONFLICT)

Ngudjolót vádlott-társával, Germain Katangával együtt 2007 októberében szállították be az ENSZ által működtetett ICC hágai börtönébe. Ügyük tárgyalását összevontan kezdték, de Katanga ügyében csak később hirdetnek ítéletet. A két volt kongói hadúr perében összesen 239 tanút hallgattak meg: volt áldozat, akit elevenen megégettek, volt, akit bozótvágóval mészároltak le, a gyerekekkel pedig úgy végeztek, hogy a falhoz csapták őket.

A bírák egyhangúlag döntöttek Ngudjolo felmentéséről: indokló határozatában a testület elnöke, Bruno Cotte francia vezető bíró azt mondta, a három kulcsjelentőségű tanúvallomásban túl sok volt az ellentmondás és a homályos részlet. Ennek ellenére Cotte sietve hangsúlyozta, hogy bár Ngudjolo esetében nem lehet egyértelműen, bizonyíthatóan az ő személyéhez kötni az elkövetett bűncselekményeket, ezek megtörténtek, és valaki felelős értük.

Ngudjolo a maga részéről a perben végig azt állította, hogy csak napokkal az események után szerzett tudomást arról, hogy egységei polgári személyek ellen követtek el bűncselekményeket Bogoróban. Azt, hogy első fokon felmentik, szenvtelen arccal hallgatta végig.

Emberi jogi szervezetek szerint Ngudjolo felmentése jelentős aggályokat vet fel az ICC ügyészeinek szakértelmével és az egész törvényszék hitelével kapcsolatban. „Fatou Bensoudának újra kellene gondolnia, hogyan épít fel egy vádat, mert a hasonló kudarcok alááshatják azt a támogatást, amelyet az ICC jelenleg még élvez” – nyilatkozta a Eric Witte, a Soros-féle Open Society Justice Initiative nemzetközi jogi szakértője az ICC főügyészéről. Hasonlóan nyilatkozott Tawanda Hondora, az Amnesty International egyik igazgatóhelyettese is, aki szerint Bogoro áldozatainak hozzátartozói nyilvánvaló csalódással veszik tudomásul a mostani felmentő ítéletet, már csak azért is, mert Kongóban máig könnyű büntetés nélkül megúszni a háborús bűncselekményeket, és több ezer olyan háborús bűnökkel gyanúsítható személy van, akit ki sem hallgattak még. Bár a bírák Ngudjolo azonnali szabadlábra helyezését rendelték el, Bensouda hivatala jelezte, fellebbezni fog az elsőfokú ítélet ellen, és addig rácsok mögött akarja tartani a hadurat.

Tíz évvel ezelőtti alapítása óta az ICC eddig összesen két ítéletet hozott: júliusban a törvényszék bűnösnek találta és tizennégy évre ítélt egy másik hadurat, Thomas Lubanga Dyilót gyermekkatonák besorozásáért és harcba küldéséért. Az ICC korábbi főügyésze, a júniusban távozott argentin Luis Moreno Ocampo nagyvadakat is célkeresztbe vett. Laurent Gbagbo volt elefántcsontparti elnököt tavaly áprilisban tartóztatták le a 2010-es elnökválasztás utáni zavargások és erőszak miatt, Omar Basir szudáni elnök pedig az első hivatalban lévő elnök volt, aki ellen 2009 márciusában az ICC nemzetközi elfogatóparancsot adott ki népirtás vádjával a 35 ezer dárfúri civil legyilkolása és 265 ezer másik ember „lassú halála” után.