Felmentették a Gripen grófot
A vád szerint a lobbista feladata az volt, hogy ezt az összeget 2002-től vesztegetésekre fordítsa, avégett, hogy Ausztria, Magyarország és Csehország a cég érdekeltségébe tartozó harci repülőgépeket, Eurofightereket, illetve Gripeneket vásároljon vagy béreljen.
Apostol megfogalmazása arra utalt, hogy bár a vesztegetés gyanúját nem sikerült eloszlatni, de az ügyész, Michael Radasztics sem volt képes egyértelmű bizonyítékokkal előállni. Felmentették Mensdorffot a hamis tanúzás vádja alól is, ami korábbi parlamenti vizsgálóbizottságok előtti kijelentéseire vonatkozott. Két hónapos feltételes szabadságvesztésre ítélték az 59 éves „Ali grófot” amiatt, hogy 2008-ban ártatlanságát hamis papírokkal akarta bizonyítani. De a bíró a rács mögött korábban már letöltött időbe beszámította a most megítélt két hónapot, így Mensdorff-Pouilly már el is hagyhatta a bécsi tartományi bíróság épületét.
A per december 12-én kezdődött, mindössze hat tárgyalási napot vett igénybe, s a hetediken megszületett az ítélet. A legfőbb emlékezők már nem élnek, a megidézett tanúk jó része nem jelent meg – többségük váratlan betegségre hivatkozott, volt akit például egy félrenyelt csirkecsont tartott vissza a tárgyalóteremtől –, a vallomást tevők többsége pedig nem emlékezett a részletekre, vagy Mensdorff javára foglalt állást.
A per koronatanúja, a brit Mark Cliff videotelefonon keresztül válaszolt az osztrák bíró kérdéseire , de a kérdések nagy részére bizonytalan választ adott. Terhelő vallomást tett viszont a gróf ellen az OMV, az osztrák ásványolaj-ipari vállalat volt főnöke, Wolfgang Ruttenstorfer, de a román Petrom privatizációjában 2004-ben kijáróként Mensdorffra csak az 500 ezer eurós honorárium kifizetése körüli számlaügyeskedést sikerült rábizonyítani. Ellene vallott egykori munkatársa, Christian P. is, aki magyarországi kórházberendezési beruházás kapcsán állította, hogy egykori főnöke gátlástalanul vesztegette a magyar döntéshozókat. Ez az ügy nem tartozott a vád hatálya alá, ezért nem is foglalkoztak az állítással, Mensdorff annyit jegyzett meg, hogy az ezredfordulóig csakis kenőpénzzel lehetett Kelet-Európában boldogulni, 2000-től azonban a politikusok számára fontosabbá vált a siker, mint a pénz.
A BAE kiterjedt vesztegetési gyakorlatát a brit és az amerikai bűnüldöző szervek is intenzíven vizsgálták, ennek során 2010 januárjában Mensdorffot Londonban egy hétre rács mögé is ültették. A brit cég azonban, élve az angolszász jog adta lehetőséggel, 326 millió euró kifizetésével megvásárolta a nyomozás leállítását. Ezért tudott az anyai ágon magyar felmenőkkel rendelkező osztrák arisztokrata is szabadulni, a hétnapos fogságért 400 ezer euró kártérítést felvenni, s „beletörődni”, hogy a vádat ellene Nagy-Britanniában örökre ejtették.
A bécsi kormány a brit nyomozás idején meglehetősen lanyhán segített, ám utóbb aztán közölte, hogy a szégyenteljes vádalku rá nem vonatkozik, ezért ő tovább folytatja a vizsgálódást. Hogy több volt az önfényezés, mint a tényleges elszántság, azt bizonyítja az előtárt bizonyítékok silánysága.
Három nappal a csütörtöki felmentő ítélet előtt váratlanul súlyos, négy év letöltendő börtönbüntetést szabtak ki ugyanebben a nagy tárgyalóteremben Ernst Strasserre, Ausztria volt uniós képviselőjére, a néppárti parlamenti frakció vezetőjére, korábbi belügyminiszterre. Az elsőfokú ítélet esetében a bécsi bíróság bizonyítottnak látta, hogy Strasser két brit újságíró provokációjának felülve, kész volt évi százezer euró fejében lobbizni, képviselői mandátumával összeegyeztethetetlen törvényeket kijárni. A volt képviselő ellen egy rejtett videofelvétel volt a legfőbb bizonyíték, tényleges pénzmozgásra azonban esetében nem került sor. A perét vezető bíró hangoztatta, a szigorú ítélettel példát akart statuálni, más politikusokat is elriasztani a korrupciótól. Egyúttal megmutatni a világnak, hogy a másik két, mindmáig szabadon élő provokált képviselővel, egy román és egy szlovén politikussal ellentétben, Ausztria nem nézi el a politikai erkölcstelenséget. Mensdorff ügyében már nem látták szükségét a demonstrálásnak.
