Az 1989-es novemberi bársonyos forradalom közelgő évfordulójára emlékezve aggodalommal  tapasztaljuk, hogy számos területen hiányzik a politikai akarat a rendszerváltó eszmék kiteljesítéséhez, különösen az emberi és kisebbségi kérdés hatékony és európai szintű rendezéséhez – adott hangot egyre több szlovákiai magyar véleményének a MKP Országos Tanácsának állásfoglalása. Lapunknak nyilatkozva Berényi József pártelnökrámutatott arra, hogy a jelenlegi szlovákiai koalíció nem mutat kellő politikai akaratot azoknak a törvényeknek a módosítására, amelyeket Robert Fico miniszterelnöksége idején fogadtak el, s amelyek megváltoztatását a kormányprogramban megígérték.  Példaként említette, hogy még az úgynevezett hazafiassági törvényt sem sikerült felpuhítani, holott a Híd négy szlovák képviselője és két, ugyancsak kormánypárti társa csupán azt indítványozta, hogy ezentúl  ne valamennyi osztályban, hanem minden iskolaépületben csupán egy-egy helyen virítsanak a szlovák állami jelképek.

„Négy kereszténydemokrata honatya  támogatásával a Robert Fico vezette ellenzék elérte, hogy az indítvány kerüljön le a napirendről, ami felháborító. Az államnyelvtörvény módosításának első olvasata után sem vagyok derűlátó, mert Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügy főbiztosának, valamint a Velencei Bizottságnak az ajánlása ellenére a pénzbírságok – igaz, az eddigihez képest kisebb mértékben – továbbra is szerepelnek a módosított tervezetben” – jelentette ki a pártelnök.

Bugár Béla, Híd elnöke viszont lapunk megkeresésére úgy vélekedett, hogy az elmúlt hetekben történt elmozdulás. – Az államnyelvtörvény módosított változata második olvasatba került, ahol majd ismét indítványozni fogjuk a pénzbírság teljes eltörlését, immár a külföldi szaktekintélyek ajánlataival is érvelve. Azt sem szabadna szem elől téveszteni, hogy ha decemberben nem szavazzuk meg a kompromisszumokon alapuló módosítást, akkor továbbra is a Fico-féle jogszabály marad érvényben, amely elsősorban a szlovákiai magyarságot félemlíti meg.

Az is lényeges előrelépés, hogy november 1-jétől törvényesen is növekedett a kisebbségi ügyekkel foglalkozó kormányalelnök jogköre. Rudolf Chmel hivatala már elkészítette a kisebbségi nyelvtörvény tervezetét, amely  lényegesen bővíti a szlovákiai kisebbségek hivatali anyanyelv-használati jogait, s kötelezővé teszi a kétnyelvűséget olyan településeken, ahol valamelyik nemzetiséghez tartozó polgárok lélekszáma eléri a tíz százalékot, az eddigi húsz helyett. A tervezet januárban kerül a parlament napirendjére – nyilatkozta lapunknak a Híd vezetője.

Érdeklődésünkre Grigorij Meszezsnyikov politológus úgy vélekedett, hogy a két pártelnök értékelése a  „félig üres vagy félig tele a pohár“ változatot tükrözi. - Kétségtelen, hogy Szlovákiában a jelenlegi kabinet hatalomra jutása óta sokkal kedvezőbb lett a társadalmi légkör, csitultak a nacionalista indulatok. Tény viszont az is, hogy a négypárti koalíció működése egyelőre tétova és ellentmondásos. Többször előfordult, hogy amiben megegyeztek a koalíciós tanácsban, az néhány nap múlva már valamelyik kormánypárt számára nem volt elfogadható. A szlovák koalíciós pártok attól is tartanak, hogy ha túl engedékenyek lesznek a Híd indítványaival szemben, akkor csökkenhet a támogatottságuk. Főleg ilyen okok miatt késnek a ígért törvénymódosítások – vélekedett a pozsonyi Közügyek Intézetének (IVO) elnöke.