Félházzal ment Ahmadinezsád ünnepi bulija
Foghíjasra sikerült a hivatalába június 12-én újraválasztott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök győzelmi partija – a meghívott 290 parlamenti képviselő közül 105 gondolta úgy, kihagyja a lehetőséget, hogy gratuláljon az államfőnek. Távolmaradásuk a kommentárok egyhangú megállapítása szerint a politikai eliten úrrá lett mély megosztottságra utal.
Hetven értelmiségi személyiséget letartóztattak egy Mir Hoszein Muszavival történt találkozó miatt – jelentette be ezzel párhuzamosan az elnökválasztáson másodikként befutó ellenzéki jelölt honlapja, amely azonban nem részletezi, hol tartják őket fogva. Letartóztatásuk oka állítólag az volt, hogy a rendszer liberalizációját szorgalmazták.
A vitatott elnökválasztási eredmény miatt két hete tartó zavargások nyomán több száz embert vettek őrizetbe. Felettük egy külön erre a célra alakított speciális törvényszék ítélkezik majd. Az iráni hatóságok minden külföldi tudósítót száműztek az utcákról, eltiltva őket a nyilvános helyszínekről történő bejelentkezéstől.
Az AP amerikai hírügynökség szerint egyébként visszaesőben van az ellenzéki tiltakozási hullám. Ezt jelzi, hogy Muszavi erre a hétre nem hirdetett meg nagygyűlést, és honlapján már nem ösztönzi híveit, hogy vegyenek részt tiltakozó mozgalmakban.
Ha tovább folytatódik Iránban a békés tüntetők elleni megtorlás, ez a kormány bukásához vezethet - figyelmeztetett csütörtökön Hoszein Ali Montazeri nagyajatollah, ellenzéki vallási vezető. Montazeri egykori az iszlám köztársaság alapítójának, Ruhollah Khomeini ajatollahnak kiszemelt utóda volt, de még az imám 1989-ben bekövetkezett halála előtt kegyvesztett lett a hatalom bírálata miatt, és éveket töltött házi őrizetben Kum síita szent városban. Most egyike volt az elsőknek, akik bírálták az elnökválasztást és a hatalom erőszakos reakcióját a tüntetésekre. Négy nappal az elnökválasztás után úgy minősítette Mahmúd Ahmadinezsád elsöprő győzelmét „egyetlen egészséges elme sem fogadhatja el”.
– Ha az iráni nép nem tud érvényt szerezni alapvető jogainak a békés tüntetéseken és elnyomják, az elkeseredettség bármilyen kormány alapjait megrendítheti – hangsúlyozta csütörtöki nyilatkozatában. Montazeri, aki az egyik legjelentősebb iszlám vallási méltóság Iránban, egyúttal felszólította honfitársait, akik vitatják Ahmadinezsád elnök újraválasztását, hogy folytassák mozgalmukat. A nagyajatollah elítélte az iráni hatóságokat, amelyek szerinte így számolnak le az értelmiségiekkel, az aktivistákkal és a gondolkodókkal, és azt szorgalmazta, hogy hozzanak létre egy független, tekintélyes bizottságot, amely elfogadható megoldást talál a választások után kialakult helyzetre.
Svéd vita
Vita robbant ki a svéd pártok között, hogy Svédország megnyissa-e teheráni nagykövetségének kapuit a védelemre szoruló ellenzékiek előtt. Nézetkülönbség nem csak az ellenzékkel van, hanem a kormánypártok között is. Fredrik Reinfeldt mérsékelt polgári párti (Moderaterna) miniszterelnök óvatos, attól tart, hogy egy ilyen lépés okot adhat az iráni kormánynak, hogy beavatkozással vádolja az európai országokat.
A néppárt (FP) és a kereszténydemokraták (KDS) azon a véleményen van, hogy a vádaskodás iráni részről már így is élö valóság, Mona Sahlin az ellenzéki szocialisták elnöke, a Kommunista Párt (V), valamint a Környezetvédő Párt (MP) viszont a svéd hagyományokra hivatkozva javasolják a kapuk megnyitását, fontosnak tartván, hogy egy ilyen jellegű humanitárius segítség növeli az ország ázsióját is.
A svéd politikusok előtt így nagy kihívás áll – már ha be akarják tartani azt a kölcsönös megállapodást, amely szerint amíg Svédország tölti be – július 1. és december 31. között – az EU elnöki tisztét, felfüggesztenek minden belpolitikai vitát és teljes egységben nyilatkoznak.
