A kelet-németországi Wittstock városában indítottak tűzoltókiképzést, amire a menekültek önként jelentkezhetnek. Az esetről beszámoló Deutschlandfunk szerint az érintettek maguk kérték, hogy tartsanak nekik ilyen képzést. A tréning aktualitását az adja, hogy az elmúlt hetekben számos olyan szálláshelyet támadtak meg, ahol menekülteket helyeztek el.

A képzésen részben azért vesznek részt, hogy saját ideiglenes otthonaikat meg tudják védeni szükség esetén. 

A kezdeményezésen az oktató elmagyarázza a diákoknak a különböző tűzoltási technikákat. Például, hogy ne vizet, hanem tűzoltókészüléket használjanak az oltáshoz, vagy azt, hogy mi a teendő, ha Molotov-koktélt dobnak egy házra, hogyan kell eloltani az olyan típusú tüzet.

Idén Németország gyérebben lakott keleti részein érte több támadás a menekülteket, annak ellenére, hogy ide kevesebben érkeznek. Bár a német lakosságnak mindössze egyötöde lakik a keleti régióban, a menekültek ellen elkövetett erőszakos cselekedetek és támadások száma itt a legmagasabb.

"Sok keleten élő német egyáltalán nem ismer külföldieket vagy csak nagyon keveset, és nagyon meg vannak rémülve attól, hogy fogalmuk sincs, mire számítsanak a beáramló menekültektől" – magyarázta a Washington Postnak Werner Patzelt politológus. Ezek az erőszakos esetek pedig csak tovább növelik majd az emberekben a félelmet, és még kevesebb, a külföldiekhez kötődő pozitív tapasztalatuk lesz.

A német jobboldali szélsőségesek közvetlenül a menekülteket támadták meg, nem a szállásukat. Az ehhez hasonló agresszív viselkedés a neonáci szervezetekhez köthető, amit egyes szakértők jobboldali terrorizmusnak neveznek.

Németországban ugyanakkor jelen vannak a menekültek befogadását támogató vélemények is. Az egész világot bejárták a felvételek, amiken a szír és iraki menekülteket a müncheni vasútállomáson lelkesen fogadó németek láthatóak. Ennek ellenére egyre többen vélik úgy, hogy az országnak nem kellene több menekültet befogadnia.

A migránsokkal szembeni ellenségeskedésnek többek közt gazdasági okai vannak. Jelenleg 12,5 millió német állampolgár él szegénységben a német jóléti egyesület a Paritätischer Wohlfahrtsverband jelentése szerint. Ez az ország újraegyesítése óta a legmagasabb szám, és a probléma különösen az ország keleti részét érinti.

Az országban élő munkanélküliek 60 százalékának életszínvonala eléri a szegénységi küszöböt, míg 3 millió dolgozó él a küszöb alatt. Azoknak a száma, akik szegények, annak ellenére, hogy van állásuk, 25 százalékkal nőtt 2008 és 2013 között. Vagyis Németországban jelenleg anyagilag jobban megéri munkanélkülinek lenni, mint dolgozni.