„Obama sikerek és kudarcok elegyével tér haza: javította Amerika profilját Ázsiában, (miközben nem tudta) a térség növekvő piacait jobban az amerikai export felé fordítani” – vonta meg az elnök tíznapos – eddigi leghosszabb – külföldi útjának mérlegét a vasárnapi Washington Post. Obama, aki keletre indult el az Egyesült Államokból India felé, és Japánból Alaszka érintésével tér haza, ezzel megkerülte a Földet.

A vizitsorozat végállomásán, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) jokohamai csúcsértekezletén az USA és a többi húsz tagállam – köztük Kína és Japán – kiálltak a világ legnagyobb szabad kereskedelmi övezetének megteremtése mellett. Ez része annak a folyamatnak, amellyel egyre egyértelműbb a csendes-óceáni térség dominanciája a globális gazdaságban (és az amerikai külpolitikában is); az APEC a globális össztermék több mint a felét állítja elő.

Ugyanakkor Obama ázsiai útjának fő kudarca éppen egy (régóta húzódó) szabad kereskedelmi egyezmény meghiúsulása volt Dél-Koreával. Az amerikai elnöknek, aki napokon belül másodszor, Japánban is találkozott Hu Jintaóval, számot kellett vetnie belpolitikai meggyengülésével is, és azt mondta: akkor sem volt könnyebb kínai kollégájával az árfolyamügyekről tárgyalnia, amikor 65 százalékon állt a népszerűsége, mint most, amikor 50 alatt van. Obama Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel tárgyalva „egyik legfőbb külpolitikai célkitűzésének” nevezte a Moszkvával kötött új START fegyverzetkorlátozási szerződés még idei szenátusi ratifikációját, miután Washingtonban attól tartanak: ennek elhúzódása ürügyén a partner kihátrálhat a megállapodásból.

A csúcs margóján megkerülhetetlennek bizonyult a színvallás Japán – komoly presztízskérdésként kezelt – területi vitáiról, amelyek rávilágítanak az APEC politikai megosztottságára is. Medvegyev élesen visszautasította Kan Naoto miniszterelnök bírálatát, amiért az orosz vezető a vitatott Kuril-szigetek egyikére látogatott a minap. Közölte: országa felségterületéről van szó, ahová akkor utazik, amikor csak akar. A japánok ugyanakkor már Kan és Hu tárgyalásának tényét is jelentősnek nevezték a szintén vitatott hovatartozású Szenkaku-szigetek ürügyén, miután az ősszel kiújult e kérdés körül a feszültség, és Peking eddig elutasította a diplomáciai közeledést.