Fekete-piros, igen-nem
Mintha a kolera és a pestis között kellene választaniuk – a német közszolgálati híradó háttérműsora szerint így írható le a szociáldemokrata párt (SPD) előtt álló döntés, öt nappal a Bundestag-választások után. A baloldali ellenzéki párt messze elmaradt a kampány során hangoztatott céljától, és alig három százalékot javított 2009-es eredményén. Akkor a szavazók – négy év általuk sikeresnek értékelt nagykoalíciós kormányzás után – története leggyengébb eredményével büntették az SPD-t. Nem csoda hát, hogy a szociáldemokraták annyira viszolyognak attól, hogy ismét Angela Merkel kancellár irányítása alatt adják a kisebbik partner szerepét.
Sigmar Gabriel pártelnök és a szociáldemokrata vezetés bármilyen taszítónak is tartja a nagykoalíciót, nemet sem mondhat egykönnyen. Mivel a feketék (a CDU színe a német politikai palettán) rajtuk kívül csak a zöldekkel kezdhetnek kilátástalan koalíciós tárgyalásokba, az SPD elutasító válasza minden bizonnyal előrehozott választásokat jelentene. A német szavazó a felmérések szerint nagykoalícióra és harmóniára vágyik. Ha a szocdemeknél áll a bál, akkor a következő választáson Merkel már megkapja az abszolút többséget, amelytől most is csak öt mandátumra van, és a liberálisok is visszajuthatnak a parlamentbe, akiknek a vesztét a baloldalon nem könnyezték meg.
Pénteken konventet tartottak a szociáldemokraták, hogy felmérjék a nagy múltú párt tisztviselőinek véleményét. Kezdésként a vesztes kancellárjelölt, Peer Steinbrück bejelentette, hogy a jövőben sem a pártban, sem a bundestagi frakcióban nem kíván érdemi szerepet vállalni. Ám kész részt venni abban a csoportban, amely az SPD elnöke vezetésével kezdene egyeztető tárgyalásokat Merkellel és pártjával. A szavazás aztán - három tartózkodással - jóváhagyta, hogy ilyen előzetes tárgyalások kezdődjenek. A szociáldemokraták több vezetője sem akarja azonban a felelősséget vállalni a népszerűtlen nagykoalícióért, így a voksoláskor kikötötték, hogy az esetleges koalíciós szerződéshez ki kell kérni a pártvezetés és valamilyen formában a tagság véleményét is. Hubertus Heil, az SPD eddigi frakcióvezető-helyettese a bajor közszolgálati adónak nyilatkozva tovább is ment: „Merkel asszony csalódni fog, ha azt hiszi, ott folytatjuk a nagykoalíciót, ahol abbahagytuk.” Hozzátette: az SPD-ben nem a Mutti (ez Merkel beceneve a berlini politikai színpadon) mondja meg, hogy mi a helyzet, hanem a tagság.
A Martin Schulz EP-elnök által is támogatott szavazás veszélyeket is rejt, hiszen az SPD valójában nem mondhat nemet a fent említett indokok miatt. Merkel is ismerni látszik a szociáldemokrata félelmeket. Vasárnap ugyan felszabadultan ünnepelt, de nem volt diadalittas, adott időt az SPD-nek, hogy feldolgozza vereségét. Közben pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble óvatosan elejtette: bár egy hete még minden kampányrendezvényen azt hangoztatták, hogy „nem lesz adóemelés”, a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsát lehetne még felfelé srófolni. A szociáldemokraták éppen a leggazdagabbak erőteljesebb megadóztatását követelték. Ha nagykoalíció lesz, akkor annak az SPD több központi követelését is valóra kell váltania, hogy a szociáldemokraták bizonyíthassák, nem a hatalom, hanem a tartalom vitte őket vissza Merkel mellé. Alighanem elérik az országosan kötelező minimálbér bevezetését, továbbá az időskori szegénység elleni fellépést.
Természetesen az SPD vezetőit vonzzák a posztok, az ország sorsának formálása is – teszik hozzá a politikai megfigyelők, és úgy számolnak, hogy Merkel ezen a téren sem lesz szűkmarkú. A 2005-ös nagykoalíciós tárgyalásoknál még szemmagasságban találkoztak a felek, néhány ezer szavazat választotta el akkor a két nagy pártot. Most a CDU 42, az SPD 26 százalékot ért el a voksoláson. Nyolc éve a miniszteri posztok fele egyszerűen járt a szociáldemokratáknak, kérdés, hogy Merkel felajánlja-e most is a felezést. A kancellár a hírek szerint szerette a nagykoalíciót, ami most is biztos többséget jelentene, ráadásul a tartományok által „uralt” felsőházban is többséget hozna kormányának. Mivel Merkel személyének tulajdonítják a kimagasló választási eredményt, a CDU elnökének most megvan az ereje, hogy pártjával elfogadtassa, ha a minisztériumok számában kisebb lesz a zsákmány.
A legnagyobb bizonytalansági tényező az SPD bázisa. Ha a teljes tagság szavazhat a nagykoalícióról, akkor Merkel nagyvonalúságára, míg Gabriel komoly érdekérvényesítésére szükség lesz. Angela Merkel pedig ki tudja várni, hogy majd a nagykoalíció megkötése után mutassa meg, mennyire erős is lett a választásokon.
