Micháel Martin a Die Pressének adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a pénzügyi válság megváltoztatta az írek hozzáállását az EU alapszerződéséhez. „Láttuk, hogy mi történt Izlanddal. Ha egyedül lettünk volna, velünk is megeshetett volna valami hasonló. De pusztán az a tény, hogy az eurózóna része vagyunk, sokat segített” – mondta, hozzátéve: a történtek jelentős mértékben megnövelték az unióhoz való tartozás értékét az írek szemében.

A júniusi referendumon a szigetország lakói a szavazatok 53,4 százalékával elutasították az unió intézményi és működési megújítását előirányzó lisszaboni szerződést, amely következésképpen nem léphetett életbe. Az Irish Times című szerint a megkérdezettek 43 százaléka most viszont úgy nyilatkozott, hogy igennel szavazna, ha újabb népszavazást rendeznének a kérdésről, és csupán 39 százaléknyian voksolnának nemmel.

A miniszter az interjúban célzott rá, nem lehetetlen, hogy a második referendumot már jövő év első felében, az európai parlamenti választások előtt megtartják. Mint aláhúzta, Dublin megérti, hogy a kaukázusi konfliktus és a pénzügyi-gazdasági válság fényében a többi tagállam mielőbb tiszta vizet kíván önteni a pohárba a reformok ügyében, és azt szeretné, ha az írek gyors megoldást találnának az alapszerződés problémájára.

Martin közölte, hogy kormánya egyelőre még nem döntött a referendumról, és időt igényel, hogy minden lényeges kérdésben meggyőzzék az állampolgárokat. Azt azonban megígérte, hogy az EU decemberi csúcsértekezletén Dublin előterjeszti a megoldási javaslatát.