„Fél csodát” tett Ferenc pápa Nápolyban
A "nápolyi vércsoda" időről időre megtörténik: a templomban őrzött, üvegtégelyben lévő alvadt vér folyékonnyá válik és láthatóan felbuzog. Általában a május első vasárnapja előtti szombaton, illetve szeptember 19-én történik a csoda, és nyolc napon át tart. Ezután a vér ismét megalvad. A csodás jelenség bekövetkeztét a nápolyiak a következő hónapok kedvező vagy kedvezőtlen előjeleként értelmezik.
A Dél-Olaszországban 272–305 között élt és mártírhalált halt San Gennaro megalvadt vére először akkor lett folyékony, amikor ereklyéit a IV. században a nápolyi dómba szállították. Az egyik ampulla háromnegyedig van vérrel, a másik csak félig, mivel a vér egy részét III. Károly király a 16. században Spanyolországba vitte.
Ugyanakkor tudósok szerint a vér folyékonnyá válása nem csoda eredménye, hanem azért következik be, mert az ampullában lévő vegyi anyagok hatására a vér viszkozitása (belső súrlódása) megváltozik, ha mozgatják, ahogy ez szombaton is történt, amikor a pápa érkezése miatt előhozták az ampullákat a székesegyházban.