Fejre lőnek a tüntetésen
Két ember meghalt, több mint hatszázan pedig megsebesültek, amikor Egyiptom két nagyvárosában, Kairóban és Alexandriában is összecsapások törtek ki a hadsereg ellen tüntető aktivisták és a kivezényelt rohamrendőrök között.
A demonstráció Kairóban a Tahrír téren kezdődött, és akkor fordult erőszakosra, amikor a biztonsági erők megpróbálták felszámolni a Hoszni Mubarak államfő bukásához vezető forradalom központjában kialakult sátortábort. Mintegy 200 tüntető ellenált, amire a rohamrendőrök részéről ütlegelés, gumibotozás és könnygáz volt a válasz. A hatósági erőszak híre gyorsan elterjedt a közösségi oldalakon, Sokan ezután indultak el a Tahrír térre, ahol a több tízezresre nőtt tüntetés miniháborúvá fajult. Egy aktivista szerint mindegy, hogy férfi vagy nő, a rendőrök válogatás nélkül vernek, akit érnek, de gumilövedékkel is lőnek, fejmagasságban, és volt, akinek a szemét találták el. (Ghada Shahbender, az Emberi Jogok Egyiptomi Szervezetének egyik képviselője szerint a biztonságiak parancsot kaptak, hogy a gumilövedékkel fejre célozzanak.) A Tahrír tér felett fekete füst gomolyog, miután a tüntetők felborítottak és felgyújtottak egy rendőrségi járművet. Sérüléseibe eddig egy ember halt bele egy kairói kórházban. Az egyiptomi MENA hírügynökség összesen 670 sebesültről tud.
Ezzam Sharaf miniszterelnök a véres összetűzések nyomán nyugalomra szólította fel a közvéleményt, arra kérve a tüntetőket, hogy térjenek haza. „Ami a Tahrír téren történik, az nagy veszélyeket rejt magában a népre és a forradalomra nézve is” – fogalmazott a kormányfő.
Kairó után erőszakba torkolló tüntetések törtek ki Alexandriában és Szuezben is. Alexandriában egy ember meghalt a belügyminisztérium egyik épületénél kitört harcokban, amikor a tüntetők ostromba kezdtek. Egyikük az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, a forradalomnak csak megráznia sikerült a fát, amelyről Mubarak ugyan leesett, de maga a fa állva maradt.
Amint ez a rezsimről szóló megjegyzés is jelzi, Egyiptomban sokan rossz szemmel nézik, hogy bár Mubarak megbukott, a hadsereg megőrizte a hatalmát, sőt, teljesen kivonná magát a polgári ellenőrzés alól: az új alkotmány szerint nem tartozna elszámolással a kormánynak, és költségvetéséről sem a kabinet döntene.
A tüntetések szétverése több szempontból sem kívánatos fordulat - jegyzik meg a kommentárok. Egyrészt azért nem, mert a hadsereg eddig a forradalom őreként és támogatójaként tűnhetett fel a társadalom szemében, nimbuszát viszont most végzeteseen megtépázhatja a hatósági erőszak. Közkeletű félelmek szerint a vezérkar hatalma konzerválására törekszik, aminek sokan a jelét látják abban is, hogy a demokratikus reformok feltűnően lassan haladnak. A tüntetők többsége fiatal iszlamista, akiknek döntő szava lesz a kilenc nap múlva kezdődő parlamenti választásokon.
