Fej fej melletti küzdelem Románia irányításáért
Több mint 18,3 millió választópolgárt várnak vasárnap Romániában a 7-21 óra között nyitva tartó szavazóközpontokban, hogy 1989 óta először egyéni választókerületekben induló jelöltek közül válasszák meg az ország parlamentjét.
A 315 képviselőházi helyért 2065, a 137 szenátusi helyért pedig 895 jelölt szállt versenybe. Négy képviselőt és két szenátort a külföldön élő (ott állandó lakcímmel, tartózkodási engedéllyel rendelkező) román állampolgárok, a többit az anyaországban kell hogy megválasszák.
Az elmúlt években a romániai politikusi osztályra nyomás nehezedett a pártlistás választásokról az egyéni választókörzetes rendszerre történő áttérésre. A kétfordulós egyéni kerületes rendszert bevezetni óhajtó tervezet azonban a parlamentben módosult, így a választásokat egyéni kerületes és arányos rendszerben, egyetlen fordulóban tartják.
Ennek lényege, hogy elsőre csak azok a jelöltek jutnak be a törvényhozásba, akik saját körzetükben a voksok abszolút többségét megszerezték. A többi mandátumot a pártok által elért eredmények arányában és az egyes körzetekben elért helyezés és eredmény függvényében, bonyolult számítások alapján osztják el, ezért a végleges eredményeket egy hét múlva ígérik. A pártok - köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is - a kampány folyamán végig azt hangsúlyozták, hogy egyetlen voks sem vész el, minden szavazat számít.
A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a választók preferenciája novemberben jelentősen változott. A Traian Basescu államfő által pártolt Demokrata Liberális Párt (D-LP) veszített támogatásából, mégpedig a jelenlegi liberális-RMDSZ kormányt támogató Szociáldemokrata Párt (SZDP), illetve a Nemzeti Liberális Párt (NLP) javára. Szintén erősödött az RMDSZ, gyengült viszont a szélsőséges Nagy-Románia Párt (NRP) és a Kereszténydemokrata Új Generáció Pártja (KDÚGP), várhatóan egyikük sem jut be a parlamentbe.
A bejutáshoz egy-egy pártnak a leadott voksok legalább öt százalékát kell megszereznie. Létezik egy alternatív küszöb is: bejutottnak számít az a párt, amelynek jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori körzetben első helyen végeztek.
A felmérések azt sugallják, hogy a két nagy rivális alakulat, az SZDP és a D-LP fej-fej mellett végez, 32-36 százalék közötti eredménnyel, esetleg csekély PSD-előnnyel. A szocialisták mindenhol a Konzervatív Párttal (KP) szövetségben indulnak. Kormányzáshoz szükséges többséget azonban bármelyikük csakis a 20 százalékosra tartott NLP-vel közösen hozhat létre. Feltételeinek teljesítése mellett, az 5-7 százalék közötti támogatást élvező RMDSZ bármelyik többséggel elképzelhetőnek tartja a kormányzati együttműködést. A felmérési eredmények szerint a választási részvétel 53-55 százalék körül alakulhat.
(KOLOZSVÁR)
