A Krónika, akárcsak az Új Magyar Szó (ÚMSZ) egyaránt beszámolt arról, hogy a hétvégén - Csíkszeredában a II. Bécsi döntésre és Észak-Erdély Magyarországhoz való visszatérésére emlékeztek.

Ráduly Róbert polgármester az ÚMSZ többszöri megkeresésére sem reagált, így a lap nem kaphatott tőle választ még a rendezvény előtt, hogy milyen önkényuralmi jelképek kapnak szerepet a megemlékezésen, és ennek tudatában engedélyezte-e a helyi testület az ünnepségsorozatot. A bukaresti napilap arra is választ szeretett volna kapni, hogy tekinthető-e politikai állásfoglalásnak a polgármester együttműködése a szélsőséges szervezetként számon tartott HVIM-mel. Ráduly ezzel kapcsolatos véleményét ugyanakkor a Krónika a Mediafax román hírügynökségnek adott nyilatkozata alapján idézte. Eszerint Csíkszereda elöljárója azt mondta: Polgármesterként egyetlen rendezvény engedélyezését sem utasítottam vissza, mert véleményem szerint a szólásszabadságnak nemcsak az alkotmányban, de a valóságban is léteznie kell.

Az ÚMSZ-nek Adrian Cigarean, a helyi csendőrség képviselője elmondta: fenntartásaik voltak a kezdeményezéssel kapcsolatban, de az önkormányzati engedély mellett értelmét vesztette volna a tiltás. A szombati megemlékezésen mintegy harminc huszár vonult be a városháza előtti térre, élükön egy székely népviseletbe öltözött férfivel fehér lovon, Horthy Miklós 1940. szeptember 11-i csíkszeredai bevonulását szimbolizálva. Mintegy tíz feketébe öltözött fiatal Nagy-Magyarország zászlaját, tíz idős férfi, a magyarországi vitézi rend képviselői Nagy-Magyarország címerét vitték. A rendezvényen Ráduly Róbert maga is  is jelen volt, és rövid beszédben idézte fel a 70 évvel ezelőtti esemény jelentőségét.

Mircea Dusa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti csoportjának alelnöke felkérte a kormányt, hogy lépjen fel az ilyen és hasonló rendezvények ellen. Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa kifejtette: az ilyen rendezvényeknek nincs miért ellenérzést kiváltaniuk, azonban - mint fogalmazott - fontos, hogy ne ütközzenek törvénybe. Korodi Attila RMDSZ-es képviselő úgy vélte: a szombati rendezvény nem is annyira történelmi háttere, mint inkább a szervezők miatt váltott ki ellenérzéseket.  

A Krónika megkérdezte Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét is, aki elmondta: meg kell ismerni a múltat, de ez objektívan kell hogy történjék. Mindez nem jelenti azt, hogy 2010-ben az ilyen megmozdulásoknak revizionista jellegük van, azonban nem szabad úgy fellapoznunk a történelmet, hogy ezzel másokat sértsünk. Hozzátette: Egy egyesült Európában együttműködésre ítéltek bennünket, a közös jövőnkről kellene beszélnünk, és megértést, támogatást kellene találnunk a többségi nemzet részéről a magyar közösség kollektív jogainak megszerzéséhez.

A Krónika hétfői vezércikkében kifejti: annak ellenére, hogy Horthy kormányzósága idején vezették be a szégyenletes zsidótörvényeket - durva történelemhamisítás a kommunisták szóhasználatával Horthy-fasizmusról vagy diktatúráról beszélni, mint ahogy etnikai szempontból a bécsi döntés igazságosabb volt a trianoni diktátumnál - véli a kommentátor. Szerinte a visszafogott megemlékezés joga elvitathatatlan, de - mint írja - nem ártana odafigyelni arra, hogy az emlékezés ne tűnjön öncélú provokációnak, ne torkolljon harsány melldöngetésbe és más nemzetiségek megsértésébe, s hogy a szélsőségek ne sajátíthassák ki maguknak.