Fehér éjszakák, közepes hőfokon
Vlagyimir Putyin – aki négy év kormányfői közjáték után májusban nekikezdett harmadik elnöki ciklusának – többször elmondta, hogy Oroszország készen áll a kölcsönös vízummentességre. Ez egyelőre csak a diplomaták esetében működik, a következő lépés várhatóan a szolgálati útlevelekkel utazók vízummentessége lesz. Ezután lehetne szó a turisták könnyített utazásáról. (Bár Oroszországban a vízum megszerzése önmagában nem elég: a turisták címének regisztrációjára is szükség van, és az országban utazva ezt városonként meg kell újítaniuk a három napnál hosszabb tartózkodás esetén.)
Az energetikai együttműködés orosz szempontból alapvetően megnyugtatóan zajlik. Novemberben elkészült az országot Németországgal összekötő Északi áramlat második vezetéke (a kapacitás így már évi 55 milliárd köbméter), és ha bizonytalanabbul is, de halad a Törökországon és a Balkánon át futó Déli áramlat tervezése is. Moszkva szeretné, ha az Északi áramlat kapacitása két újabb csővel megduplázódna. Ezzel az „energetikai biztonság” mellett egy fontos stratégiai célja is teljesülne: jelentősen csökkentené az Ukrajnán át futó vezetékek súlyát az EU-ba irányuló orosz gázexportban, így gyengítené a többször kellemetlenséget okozó Kijev alkupozícióját.
Aggasztja viszont Moszkvát az EU tavaly életbe lépett harmadik energiacsomagja, amely orosz vélemények szerint csupán arra irányul, hogy piaci eszközökön kívüli módszerrel elzárja a Gazprom elől az utat az európai gázvezetékek megvételétől. – A helyzet továbbra is nyugtalanít minket – idézte az Itar-TASZSZ Jurij Usakov elnöki tanácsadó szombati nyilatkozatát.
A 29. EU–orosz csúcs – amelyből évente kettőt tartanak – nem hoz új stratégiai és együttműködési megállapodást sem, noha a 2007-ben lejárt (azóta érvényességét automatikusan évente meghosszabbító) szerződés újrafogalmazásáról már öt éve szó van.
Ezt a politikai viták után az elmúlt években a gazdasági válság húzta keresztül. Moszkva úgy látja, hogy a görög válság miatt – amely nyomán az euróövezet jelenlegi formája is kérdéses – nincs mód alapvetően új megállapodásra.
Brüsszel az orosz WTO-csatlakozástól azt várja, hogy Oroszország valóban szabad hozzáférést nyújt eddig védettebb piacaihoz. Az EU-ban úgy vélik, hogy Moszkva kénytelen lesz liberalizálni élelmiszeripari piacát is, amelyet sokszor szigorú egészségügyi szankciókkal véd.
– Itt nem kereskedelemről, hanem az emberek egészségéről van szó, ami nem a WTO kompetenciája – hűtötte le a reményeket Vlagyimir Csizsov, Oroszország állandó képviselője az EU-ban.
Putyinnak a csúcson Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel is módja van találkozni, akiknél pénteken villámlátogatáson járt Berlinben és Párizsban. A két találkozón Szíria ügye szerepelt hangsúlyosan. Putyin biztosította tárgyalópartnereit, hogy Moszkva nem támogatja Aszad rezsimjét, bár érdemben ezzel nem közeledtek az álláspontok.
Ahogy az oroszokat nyugtalanító ügyben sem. – Nem óvodás ígéretekre, hanem garanciákra van szükségünk – mondta Putyin a francia fővárosban, az amerikai kezdeményezésre kiépítendő európai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban. A hivatalosan Iránt kontrolláló, de Moszkva szerint az orosz atomarzenál blokkolását célzó projekt kérdése ugyan NATO-kompetencia, ám nem választható el Oroszország és az EU viszonyától.
Igaz, Putyin reményteljesen nyilatkozott Párizs szerepéről az ügy rendezésében. Ami egyúttal jelzi, hogy a vasárnapi szentpétervári vacsora és séta után a hétfői munkamegbeszélések, ha nem is hoznak látványos megállapodásokat, többet jelentenek puszta formalitásnál.
