A japán alkotmány értelmében az ország jelenleg csak önvédelmi célból használhatja hadseregét. Ezen kívánna változtatni Abe Sinzó japán miniszterelnök a növekvő kínai katonai és észak-koreai nukleáris fenyegetettség miatt.

Az 1947-ben írt alkotmány kilencedik cikkelye (melyet a szövetségesek írtak a császári Japán veresége után) szerint a japán nép „mindörökre lemond a hadviselés szuverén jogáról", s e végből „semminő szárazföldi, tengeri és légi haderőt nem tarthat fenn".

Japán ennek értelmében katonai segítséget nem adhat másoknak, csak önvédelemre használhatja hadseregét.
A világban megnövő katonai konfliktusok miatt azonban Abe –aki USA-val való kapcsolatait erősítené – szeretné, ha Japán nemcsak saját, de a kollektív önvédelemben és a békefenntartásban is nagyobb szerepet vállalna – írja a CNN.

Amerika örömmel vette az ötletet, hogy a japán haderő aktívabb szerepet vállaljon a globális és regionális béke és stabilitás fenntartásában – nyilatkozott erről Chuck Hagel, nemzetvédelmi miniszter tokiói útja során múlt hónapban.

Az alkotmány megváltoztatására azonban aligha fog sor kerülni. Egyrészt, mert hatalmas politikai kihívás lenne Abe számára. Az alaptörvény módosításához a japán parlament mindkét házában kétharmados többséggel kéne azt megszavazni, emellett pedig népszavazást is ki kellene írni. Másrészt pedig a nép által tisztelt alkotmány megváltoztatása a közvélemény kutatások szerint mélyen megosztaná a lakosságot. Bár erre vonatkozóan sincs kiszámítható társadalmi reakció: különböző felmérések szélsőséges eredményeket hoztak mind a támogatás, mind az ellenzés tekintetében.

Az alkotmány megváltoztatása helyett valószínűbb, hogy újraértelmezik azt. Ez azonban Japánon belül és külföldön is kétségeket ébreszt.

A nemzetbiztonsági érvek mentén való újraértelmezés, gyakorlatilag az alkotmány kizsigerelése lenne – figyelmeztetett egy kommentár a szerdai Asahi Shimbun, vezető angol nyelvű japán napilapban.

A japán biztonságpolitikával foglalkozó bizottság csütörtökön küldött jelentést Abe Sinzónak, aki a jelentésre reagálva hozza majd meg a japán katonai reformot várhatóan. Ehhez azonban szüksége van koalíciós partnerének, a háború ellenes vonalat képviselő buddhista Új Komeito párt támogatására.

A japán lépést erősen kritizálja Kína , mondván hogy Japán így összes célját és szándékát háború-készre állítja be.