Fegyverekre kell a pénz
 |
| F–35-ös vadászgépek a kaliforniai Edwards légi támaszpont fölött Lockheed Martin - Darin Russell / Reuters |
„A Kongresszussal együtt akarok dolgozni azért, hogy az esztelen megszorítások helyett okos befektetésekkel erősítsük meg Amerikát” – indokolta Barack Obama elnök a hét elején egy beszédében azt, hogy 2016-ban miért nem tartaná be a törvényben meghatározott költségvetési határokat. A Fehér Ház költségvetés-tervezetében a Pentagonnak is 35 milliárddal több jutna, mint amit a 2011-es törvény megenged.
Az amerikai kormányzat szerint ugyanis az elmúlt években olyan globális válsággócok alakultak ki, amelyek nem engedik meg, hogy a hadsereg büdzséjét tovább csökkentsék. Kelet-Ukrajnában egyre hevesebb harcok folynak, a Közel-Keleten az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terjeszkedik, a jemeni kormány pedig megbukott. Kína ellensúlyozására Ázsiába is nagyobb erőt küldene az amerikai kormány.
A demokrata és a republikánus párt azonban évek óta képtelen megegyezni a költségvetési számokban, így a fent említett törvény értelmében 2013-ban életbe léptek a fűnyíróelven működő, minden ágazatot érintő megszorítások. Ennek megfelelően a Pentagon 499 milliárd dollárra tarthatna igényt. Ám Obama 534 milliárdot kért a védelmi minisztériumnak a Kongresszustól, illetve ezen felül 51 milliárdot a külföldi háborús kiadásokra, elsősorban Afganisztánra.
A Pentagon vezetői az elmúlt hetekben számos fórumon hangsúlyozták, hogy a törvényben meghatározott, alacsonyabb összegből az Egyesült Államok nem lesz képes alkalmazkodni a jelenlegi geopolitikai helyzethez, és át kell alakítani a védelmi stratégiáját. A pluszpénz elsősorban a haderő fejlesztésére – F–35-ös harci repülőgépekre, fegyverekre, hajókra – kellene.
A megszorítások ugyanis az elmúlt években éppen ezt a területet érintették, a katonák fizetéséhez nem lehetett hozzányúlni. „A globális biztonsági környezet sokkal veszélyesebb, a megszorításokat pedig még mindig törvény írja elő. Ez teljes őrület” – idézte a Washington Post Martin Dempsey tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét.
Ám a Bloombergnek és a Defense Newsnak nyilatkozó szakértők szerint szinte semmi esély arra, hogy a Pentagon megkapja, amit akar. Az egyértelmű, hogy a republikánus párt nem fogja elfogadni Obama költségvetését. Az elnök terve csupán az első lépés egy hosszú tárgyalássorozatban az immár a republikánusok által vezetett Kongresszussal. A republikánusok pedig az alacsony adók és a kis költségvetés hívei.
Ha bele is mennek a hadsereg modernizálásába, követelni fogják, hogy az arra költött pénzt máshol spórolják meg. Ez pedig a demokraták számára vörös posztó, nekik ugyanis az olyan belföldi programok, mint az oktatás vagy az egészségügy, sérthetetlenek. Ez ismét heves költségvetési csatározásokat vetít előre. Igaz, mindkét párt fogadkozik, hogy többé nem engedik annyira elfajulni a helyzetet, mint 2013-ban. Akkor két hétre leállt a szövetségi kormányzat, mert a két párt nem tudott megegyezni a költségvetésről.
A washingtoni döntéshozók között egyre többen támogatják, hogy az Egyesült Államok – amely eddig csak a védelemben segítette Kijevet – élet kioltására alkalmas fegyvereket is szállítson Ukrajnának – írja névtelen forrásokra hivatkozva több amerikai lap. Szenátusi meghallgatásán Ash Carter, Obama védelmiminiszter-jelöltje azt mondta, hajlik erre a megoldásra, Ben Rhodes, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója viszont korábban a CNN-nek kijelentette: nem gondolják, hogy a válság megoldása egyszerűen több fegyver szállítása lenne. Továbbra is az orosz gazdaságot keményen sújtó szankciókat tartják a legjobb módszernek arra, hogy befolyást gyakoroljanak Moszkvára. Párizs is, Berlin is jelezte, hogy nem tervezi halálos fegyverek szállítását Ukrajnába. A Reuters szerint az európai szövetségesek megnyugtatására Obama a 2016-os védelmi költségvetésben 789 millió dollárt szánna az amerikai csapatok megerősített európai jelenlétére, illetve közös hadgyakorlatokra.
