Az alaptörvény módosításán át vezet az út az IMF-tárgyalásokhoz
A bizottsági elnök úgy fogalmazott: „Magyarország az európai család kulcsfontosságú tagja. Nem akarjuk, hogy a demokratikus elvek és értékek tiszteletben tartására továbbra is a kétely árnyéka vetüljön az országban. Minél hamarabb megoldódik a kérdés, annál jobb.” Barroso örömét fejezte ki, amiért Orbán Viktor úgy döntött, hogy jövő kedden Brüsszelbe utazik, hogy személyesen tárgyaljon a Bizottság elnökével.
A testület három kérdésben kezdte el az eljárást, azaz kiküldi a hivatalos értesítést. A jegybanktörvénnyel és az alkotmány Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó részével kapcsolatban azt kifogásolják, hogy a miniszter közvetlenül részt tud venni a monetáris tanács ülésein, és hogy az MNB tanácskozásainak napirendjét előre meg kell küldeni a kormánynak – a Bizottság szerint ezek az eszközök túlzott politikai és kormányzati befolyásra adnak lehetőséget. Kifogásolják, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének új díjazása már a most hivatalban lévő elnökre is érvényes, nem csak a következőre – ezzel nagyobb nyomást gyakorolhat a kormány. Az elnök és a monetáris tanács tagjainak az ország érdekeinek megvédésére esküt kell tenniük, melynek szövegét a Bizottság szintén problémásnak találja, mert az elnök az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja. Az elnök és a monetáris tanács tagjainak elbocsátásának új módozata is politikai beavatkozásra adhat lehetőséget a Bizottság szerint, ahogy a tanács tagjainak és az alelnökök számának növelése is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletekkel (PFÁSZ) történő lehetséges összeolvadását önmagában nem látják problémásnak, ebben a helyzetben az MNB elnökének függetlenségét féltik.
A bírák nyugdíjaztatásának ügyében a bizottság azt kifogásolja, hogy csak a bírákra és az ügyészekre kötelező 70 helyett 62 évesen távozni hivatásukból, ezért az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmát előíró uniós irányelvre hivatkoznak ebben az eljárásban. A Bizottság nem talált semmilyen objektív magyarázatot arra, hogy miért csak erre a két szakmára vonatkozik a kötelező nyugdíjba vonulás, amikor a kormánynak amúgy is a célja, hogy 65 évre emelje a nyugdíjkorhatárt.
A bíróságok függetlenségével kapcsolatban azonban a Bizottság egyelőre csak további információt kér Budapestről, nem indít eljárást. Ennek megindításához igen erős jogi alap kell, hiszen azt adott esetben meg kell védeni az Európai Bíróság előtt. Ez ebben az ügyben még nem állt össze. Itt alapvetően az új, Országos Bírósági Hivatal és annak elnökének túlzott hatalomkoncentrációjára, és a Legfelsőbb Bíróság elnöke mandátumának félbeszakítására kell gondolni.
Az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban a Bizottság azt kifogásolja, hogy az adatvédelmi biztost szintén a mandátuma lejárta előtt mozdították el hivatalából. A brüsszeli testület úgy véli, az új rendszerben a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök önkényesen elmozdíthatja a hatóság vezetőjét hivatalából.
A Bizottság közleménye szerint Viviane Reding igazságügyi biztos csak a jogszabályok módosítását, vagy azok felfüggesztését véli elfogadhatónak, tehát politikai alku ezen a téren kizárt. Bizottsági forrásból úgy tudjuk, Reding biztost nem győzte meg Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfői telefonja. Olli Rehn pénzügyi biztos – aki pénteken fogadja Fellegi Tamás tárca nélküli minisztert – a közlemény szerint megerősítette: amíg a jegybanktörvényben nincs változás, addig nem kezdődhetnek meg a hivatalos tárgyalások az EU/IMF-hitelről.
Az eljárások első körében Magyarország a szokásostól eltérően nem két hónapot, hanem egy hónapot kap a válaszadásra, azaz február 17-ig kell reagálnia Budapestnek. Ha a magyar kormány megnyugtató válaszokat ad, módosítja a kifogásolt jogszabályokat, akkor az eljárás véget érhet már ezen a szinten. Ha a Bizottság nem elégedett a részletes jogi válaszokkal, dönthet arról, hogy a következő fázisba utalja az eljárást, és újabb üzenetet küld Budapestre (úgynevezett érvekkel alátámasztott véleményt). Ha erre sem reagál kielégítően Budapest, akkor kerülhet az Európai Bíróság elé az ügy.
Bizottsági források úgy nyilatkoztak, az eljárásoknak nem az a célja, hogy Magyarországot bíróság elé citálja, sőt remélik, ez a fázis nem érkezik el. (Általában a kötelezettségszegési eljárások húsz százaléka éri el a bírósági szakaszt.) Azt állították, a rövidített határidőnek nemcsak politikai üzenete van, hanem itt is az a cél, hogy minél előbb megnyugtatóan rendezzék az ügyeket. Arra utaltak, hogy Magyarország érdeke, hogy minél hamarabb megegyezzen a jegybankügyben, s így mihamarabb megkezdődhessenek a hitelmegállapodásról szóló tárgyalások.
Bizottsági források arra is utaltak, a testület – amely szintén döntéshozó a hitelkérelem ügyében – figyelembe fogja venni a tárgyalások megkezdéséről hozott döntésében a bizottsági aggályokra adott hivatalos magyar választ is. Sőt, úgy tudjuk, egyes biztosok kifejezetten szerették volna összekötni a hitelmegállapodást a többi kifogásolt jogszabállyal is, azonban ezt a felvetést a biztosok kollégiuma végül is nem támogatta. Bizottsági források arra engedtek következtetni, a magyar kormány egyes tagjainak az elmúlt időszakban megütött békülékenyebb hangneme, együttműködésről szóló nyilatkozata érzékeltette hatását a biztosokon.
A források azt is elmondták, az alapjogi charta alapján a Bizottság nem tud eljárásokat indítani, csak azok ellen a magyar jogszabályok ellen lehet ilyet életbe léptetni, melyek nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak. Vallásszabadság kérdésében például nincs uniós jog, így az egyházi törvénnyel kapcsolatban nem várható eljárás. Több más ügyben azonban még vizsgálódnak: ilyen például a munka törvénykönyve, a különböző adók kérdése, illetve a végtörlesztés.
