Az EP honlapján közzétett bizottsági napirend szerint aznap délelőtt Kovács Béla ügyén kívül még négy másik politikus mentelmi jogának ügyében is vitát tart a bizottság, közülük hármat meg is hallgatnak, de Kovácsot aznap még nem.

Az EP elnöke júliusban jelentette be, hogy a magyar hatóságok kérték Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését, majd az ügy az EP jogi ügyekkel foglalkozó bizottságához került. Január elején derült ki, hogy a testület a magyar ügyészség által benyújtott dokumentumok alapján elegendő okot lát arra, hogy tárgyaljon az ügyben.

Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.

Az EP jogi bizottságának nem azt kell kivizsgálnia és megállapítania, hogy igazak-e a Kovács ellen felhozott vádak, az a magyar nyomozó hatóságok és igazságszolgáltatás feladata. Az Európai Parlament jogi bizottsága mindössze azt kell megállapítsa, hogy az ügyészség által vele közölt információk alapján elégséges indokot lát-e arra, hogy a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolja, amiről a végső szót az EP plenáris ülésének kell majd kimondania.