Az ukrán külügyminisztérium információja szerint elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatai kerülnek terítékre. A határon túli magyarság helyzetét ígéretei szerint kiemelten kezelő kormányfőtől azonban hosszabb távon a kárpátaljai szervezetek mást is remélnek.

- Kevesen vagyunk ahhoz, hogy bármelyik ukrán párt komolyan vegyen minket, így a hiányzó önsúlyunkat a mindenkori magyar kormánynak kell pótolnia - mondta lapunknak Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke ezért is érzi árulásnak, hogy a magyar nemzetiségű szavazók közül sokan ukrán pártokra adták voksukat, állítólag száz hrivnya (egy hrivnya 30 forint) ellenében. Nyílt titoknak tartja a szavazatvásárlást az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője is. Gajdos István szerint azonban a gyenge eredmény fő oka, hogy a magyarok „belefáradtak a testvérharcba”. Gajdos fölvetette, hogy itt volna az ideje a két párt összefogásának, de akár egy közös szervezet létrehozásának is, miután a két héttel ezelőtti helyhatósági választásokon a két párt gyengén szerepelt: az UMDSZ négy egyéni mandátum mellett egyelőre nem biztos, hogy listán elérte a három százalékot - végeredmény egyelőre nincsen - míg a KMKSZ a küszöböt biztosan vette, ám egy egyéni képviselője sem nyert, így három képviselőt juttathat a 108 fős megyei közgyűlésbe.

A két párt útja régóta eltérő: az előző kormány alatt UMDSZ-t inkább az MSZP tekintette szövetségesének, míg a KMKSZ-t főként a Fidesz. A KMKSZ inkább különutas Ukrajnában is, míg az UMDSZ-nek együttműködési megállapodása van a Janukovics vezette Régiók Pártjával (PR). Több körzetben nem indítottak jelölteket egymás ellen a mostani választáson sem. Gajdos azt várja, hogy Kijev hamarosan megszavazza a kettős állampolgárság intézményét is, ami a PR oroszajkú szavazóinak is érdeke. Bízik abban is, hogy hamarosan életbe lép a nyelvtörvény módosítása, amely szerint tíz százalékos kisebbségi arány mellett a régióban hivatalossá válik az adott kisebbség nyelve is. (Ez az arány jelenleg 50 százalék.)

A KMKSZ szerint azonban, ha a magyar pártokra kevesen szavaznak, akkor az ilyen együttműködés önmagában semmit sem ér. Erre példa a felvételi vizsgarendszer módosítása is: a PR az emelt szintű érettségi tárgyak sorába az oroszt beemelte, a magyart viszont nem. Gajdos szerint jövőre erre is sor kerül.