Ezermilliárdokkal buktak le az adóparadicsomokban
Az OffshoreLeaksnek nevezett kutatásban 170 ország 130 ezer állampolgárának a gyanús pénzmozgásait vizsgálják. Vannak köztük híresek és gazdagok, politikusok, oligarchák, fegyverkereskedők és neves pénzügyi befektetők, de egyszerű emberek is. De az egyértelműen látszik, hogy számos adószakértő, jogász és ismert nemzetközi nagybank áll az üzelmek mögött. „Ilyet még soha nem láttam. A titkos világ hirtelen nyilvánossá vált” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a CBC-nek a kanadai jogászprofesszor és adószakértő, Arthur Cockfield.
Az adatokat egy évvel ezelőtt adták át Washingtonban a tényfeltáró újságírók nemzetközi konzorciumának (ICIJ). Ők 46 különféle médiának adták tovább az adatokat, akik maguk dolgozták fel azokat. Elképesztő mennyiségről van szó: 2,5 millió dokumentumot gyűjtöttek össze, tíz adóparadicsomban tárolt számlák és pénzmozgások teljes dokumentációját.
Egy 2012-es tanulmány 21-32 ezermilliárd dollárra becsüli a világ adóparadicsomaiban tárolt pénz mennyiségét. A mostani leleplezés segíthet abban, hogy ezt a rendszert megszüntessék – írta a Spiegel. Az adatokat folyamatosan dolgozzák fel és hozzák nyilvánosságra.
Országonként más-más lista jöhet ki
A kutatás nemzetközi együttműködő partnerei közül Olaszországban a L'Espresso-é a lista, amely pénteken utcára kerülő számában rukkol majd elő kétszáz névvel. A franciáknál viszont máris áll a bál, amely a szocialisták számára különösen kellemetlenül esik egybe a lemondásra, majd beismerésre kényszerült költségvetési miniszter, Jérome Cahuzac botrányával. Mint a Le Monde csütörtökön beszámolt róla, Kajmán-szigeteki vállalkozásokban érdekelt Francois Hollande államfő tavalyi elnökválasztási kampányának kincstárnoka. Jean-Jacques Augier kénytelen-kelletlen beismerte, írja a lap, hogy valóban tulajdonostárs ilyen cégekben, de, mint fogalmazott, semmi törvénytelent nem tett, és személyes számlája, egyéni befektetése sincs a karibi szigeteken. Ennek a mai francia közhangulatban az a jelentősége, hogy az adócsalással, pénzmosással megvádolt Cahuzacról bebizonyosodott: egyéni svájci, illetve szingapúri számlával rendelkezett, és ezeket nem vallotta be.
Jöhetnek majd magyar nevek is... A legnépszerűbb „rejtekhely” általában a Brit Virgin-szigetek, amely nemcsak gyönyörű, de ezek szerint biztos „fióknak” is számított, és a listán bőven van ismert név: a 2011-ben elhunyt playboy, a német Günther Sachs – aki többek között Brigitte Bardot férje is volt – például a Cook-szigeteken bejegyzett két cégbe és öt alapítványba rejtette vagyonát, de jutott a pénzből Panamába és a Brit Virgin-szigetekre is belőle. Az orosz oligarcha, Mihail Friedman is a szigeteket részesíti előnyben, neki pikáns segítsége is akadt: az egykori hírhedt NDK-s kémfőnök, az „arc nélküli emberként” elhíresült Markus Wolf fia segédkezett a vagyona eltüntetésében.
Görög adóelkerülők összesen 107 offshore-céget működtetnek a Brit Virgin-szigeteken. Nem mind gazdagok, vannak köztük egyszerű falusiak is – úgy tűnik, ők annyira féltek saját adóhatóságuktól, hogy ilyen messzire futottak megtakarításaikkal.
A Brit Virgin-szigetekre menekítette pénzét a Fülöp-szigeteki diktátor, Ferdinand Marcos lánya is. Manila már be is jelentette, hogy nyomozást kezdeményez, mert gyanítják: a vagyont még a diktátor vitte ki magával, amikor lelépett az országból, vagyis a népet illeti meg. De van itt pénze két Gazprom-vezérnek és az orosz miniszterelnök-helyettes, Igor Suvalov feleségének is. A Szabad Európa Rádió információi szerint az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev két lánya, Leila és Arzu is tulajdonol három céget a Brit Virgin-szigeteken.
Ulánbátorig is elér a botrány
Konzervatívabb náluk a mongol parlament alelnöke, az ország korábbi külügyminisztere, aki egymillió dollárját nem holmi gyanús adóparadicsomra, hanem egy becsületes svájci bankra bízta. Igaz, Bayartsogt Sangajav ma már hibának nevezte a lépést, és kilátásba helyezte lemondását.
Az egyik leggazdagabb spanyol, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza báró özvegye viszont a Cook-szigeteken levő cégét használta arra, hogy a műkincseit „kedvezményes” áron adja és vegye – és erről a spanyol adóhatóság ne nagyon értesüljön. Ügynöke szerint ő csupán a nemzetközi piacok „rugalmasságát” használta ki.
