Ezermilliárdokba került eddig a terror elleni háború
A kérdésre az adóssághegybe temetkező Amerika is keresi a választ, amelyről annyi bizonyosnak tűnik: dollárban számolva ezermilliárdokban mérhető a költség. Attól függően, mennyire "konzervatív" összeggel kalkulálnak, 1500-3000 milliárd dolláros összegeket említenek a szakértők, azaz az amerikai hazai össztermék (mintegy 15 ezer milliárd dollár) 10-20 százalékáról beszélnek, persze tíz évre elosztva. Viszont - hiszen a "terror elleni háború" folytatódik, legfeljebb már nem így hívják - a számláló nem áll le.
- Nem hiszem, hogy Bin Laden megölése érdemben befolyásolná akár a deficitplafonról, akár pedig a hosszú távú fiskális kihívásról, a közkiadásokról folytatott vitát - mondta washingtoni és New York-i tudósítókkal folytatott hétfői sajtóbeszélgetésén Richard Haass, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának elnöke, amikor azt firtattuk: nem akarják-e a terroristavezér "kiiktatásának" fényében újragondolni a tetemes biztonság(politika)i költségeket.
Egy pár hetes kongresszusi jelentés szerint a 2001. szeptember 11-i támadások nyomán a Capitolium összesen 1283 milliárd dollárt hagyott jóvá az iraki és az afganisztáni műveletekre, illetve a megerősített katonai biztonságra. Ha pedig rábólintanak az elnök háborús finanszírozási kérelmére a 2012-es pénzügyi évre, úgy máris 1415 milliárd dollárnál tartunk. A kongresszus költségvetési irodája szerint 2021-re már 1800 milliárdot kóstál majd az USA biztonságának garantálása. A Huffington Post nem mulasztja el, hogy rámutasson: ebben épp annak a golyónak az ára nincs benne (és persze még sok egyéb sem), amely eltalálta Bin Ladent. Az akciót a CIA támogatása mellett végrehajtó elitkommandósok külön büdzsében szerepelnek, a Központi Hírszerző Ügynökség költségvetése titkos (de egy belső adat szerint az évtized közepén 44 milliárd dollár volt).
Mindez persze a közvetlen - és külső - költség, még a belbiztonság sem foglaltatik benne. (A szeptember 11-e után létrehozott tárca tavaly 56,4 milliárd dollárt költött.) Még nehezebb lenne nevesíteni a 2001-et követően "jojózó" üzemanyagárakat vagy a légiközlekedés válságát, a jegybank szerepét játszó Federal Reserve szeptember 11-e utóhatására reagáló politikáját. Mindezzel márpedig - mutat rá a The Washington Post - egy csapásra a 2008-as hitelpiaci buboréknál tartunk az ok-okozati összefüggésekben. A Nobel-díjas Joseph Stieglitz, a New York-i Columbia Egyetem professzora már évekkel ezelőtt háromezermilliárd dolláros költségről beszélt.
„Jó keynesiánusként" ugyanakkor azt is mondhatnánk: válságidőkben az is megteszi, ha a kormány foglalkoztatáspolitika címén gödröt ásat a munkavállalókkal, majd betemetteti azt. Ezzel az erővel ugyanis küzdhetnek a terror ellen - és a valóságban ezt is teszik! Épp a The Washington Post megdöbbentő riportsorozatban számolt be a nyáron arról: a "Nemzetbiztonság Részvénytársaság" kezelhetetlen óriássá nőtte ki magát az elmúlt évtizedben, 854 ezren (köztük 265 ezer külső vállalkozó) rendelkeznek az országban a legmagasabb szintű átvilágítással. Csaknem kétezer amerikai vállalkozás áll szigorúan titkosnak minősített üzleti kapcsolatban legalább 45 kormányügynökséggel. Az eltartottakkal együtt túlzás nélkül milliók és milliók élnek Amerikában abból: védekezni kell a terrorfenyegetettséggel szemben. A háború közismerten nemcsak viszi a pénzt: munkát és keresletet is teremt.
De hogyan áll az évtizedes harc költsége Amerika nagy háborúival összevetve? Erről tavaly készített kimutatást a kongresszus kutatói szolgálata, a CRS. Bár az összehasonlítás bevallottan módszertani problémákat vet fel (a számok pedig egyszerűsítettek: nem tartalmazzák a veteránokra fordított összegeket, a hitelkamatokat, a szövetségesi támogatást), az derül ki belőle: a mostani „nagy hajszát" csak a második világháború körözi le, mai áron kalkulált 4104 milliárd dolláros árcédulájával. 1945-ben például az amerikai GDP több mint egyharmadát vitték el a háborús erőfeszítések. Az 1965-75-ös vietnámi háború (szintén mai áron) 738 milliárdba, a koreai (1950-53) 341 milliárdba, míg az 1990-91-es öbölháború 102 milliárdba került a CRS becsült adatai szerint. (Hogy az iraki és az afganisztáni háború mennyibe kerül, azt itt követheti nyomon.)
