Girmai úgy nyilatkozott a megállapodás után, hogy "a gazdagabb országok elnyomták a szegényebb országok képviselőit Párizsban". 

Mohamed Adow, a Christian Aid keresztény segélyszervezet globális éghajlatpolitikájáért felelős, kenyai származású vezető tisztviselője azt mondta: "A baba már Durbanben megfogant (a 2011-es klímacsúcson - a szerk.), most megszületett, de ahogy minden gyerek, támogatásra, és ápolásra szorul, hogy egyre erősebb legyen". Megjegyezte, hogy a globális felmelegedés 1,5 fok alatt tartása csak akkor lehetséges, ha valóban mindenki, tehát a vállalkozások, tőzsdék, olajnagyhatalmak "meglovagolják a Párizsból induló klímahullámot", s hozzátette, ennek hatását a világ minden részén éreznie kell az embereknek, ahol piszkos energiába fektetnek.

A globális felmelegedés negatív hatásai nagyban érintik Afrikát. "Az afrikai emberek siralmai, imái egyre hangosabbak és hangosabbak, hiszen sorra veszítik el termőföldjeiket és állataikat, melyek a legnagyobb támaszaik a megélhetés tekintetében. Mindezt legnagyobb százalékban az aszályok és a hatalmas áradások miatt" – nyilatkozta Mithika Mwenda, a Pánafrikai Klímaigazságossági Szövetség (PACJA) főtitkára a The Independentnek néhány nappal a megállapodás aláírása előtt. Mint mondta, az iparosodott világ a hatalmas mértékű légköri szennyezés miatt gazdagodott meg, most pedig ennek egyenes következményeként az afrikai folyók száradnak ki, az ő termésük lesz porrá.  

Az ENSZ az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint is aggasztó a helyzet Afrikában. Jelentésük szerint másfélszer gyorsabban melegszik a kontinens, mint a globális átlag, ennek következtében a termőterületek száma is egyre fogyatkozik, miközben így is hatalmas a szegénység. S noha a szubszaharai Afrikában az utóbbi időben az alultápláltsági ráta csökken, ez hamarosan változhat. A szakemberek szerint 2050-re Fekete-Afrika lakossága 1,9 milliárdra nőhet, tehát az élelmiszerhiány nagyobb problémát fog jelenteni, mint korábban bármikor. Aggodalomra adnak okot az egyre nagyobb számban előforduló, sokszor halálos, fertőző betegségek is, mint például a malária, amely a felmelegedésnek köszönhetően olyan helyeken is elterjedhet, ahol eddig egyáltalán nem volt jellemző. A legnagyobb problémát mégis a vízhiány okozza majd. Opha Pauline Dube a Botswanai Egyetem docense, az IPCC legfrissebb jelentésének egyik szerzője szerint a vízkészletek kiszáradása az élelmiszer-termeléstől kezdve újabb betegségek megjelenésén és terjedésén át mindenre hatással lesz, és noha a hirtelen lezúduló, hatalmas esőzések is komoly gondot okoznak, az áradások száma a szakemberek szerint a globális felmelegedés következtében csökkenni fog, nem csak Afrikában, de Ázsia déli részén is.