Teljesülhet Magyarország követelése az EU és Törökország ma kezdődő csúcstalálkozóján a kötelező menekültbetelepítési kvóták eltörléséről. Az EU hat pontban rögzítette azokat az alapelveket, amelyek szerint meg akar állapodni a törökökkel, a Politico pedig látta azt a megállapodástervezetet, amellyel az EU holnap reggel áll elő, és ami a menekültek betelepítését illeti, mind a két dokumentum egyértelműen önkéntes felajánlásokat vár a 28 EU-tagországtól. Összesen 72 ezer szíriai menekültről van szó, akiket a két hete eredmény nélkül véget ért EU–Törökország-csúcstalálkozón asztalra tett török javaslat értelmében kellene befogadnia az EU-nak, 18 ezret a tavalyi vállalások, 54 ezret az újak szerint, de kizárólag önkéntességi alapon.

Orbán Viktor mindenesetre optimista. „Napok óta dolgozunk azon, hogy csak önkéntes alapon legyen népességmozgatás, ne kényszeralapon. Ezt kell elérni ma. Erre van esély” – nyilatkozta Brüsszelbe érve a magyar kormányfő.

A törökök a két hete eredmény nélkül zárult EU–Törökország-csúcson előálltak egy zsarolásízű kívánságlistával, amelynek a vonatkozó része szerint a menekültek befogadása egy 1:1-es séma szerint működne, vagyis minden egyes szíriai menekültért, akit valamelyik EU-tagország vállal, Törökország hajlandó visszafogadni egy olyan szíriai vagy nem szíriai menekültet, aki illegálisan lépett az EU-területéről. Korábban Angela Merkel német kancellár is úgy nyilatkozott, hogy nem erőltetik a betelepítési kvótákat, önkéntes alapon jelentkező tagországokat várnak. Azoknak a menekülteknek – emlékeztet a Guardian – a befogadása, akiről eddig a különféle vállalásokban szó esett, fájdalmasan lassan halad. A 160 ezerből mindössze 937-et sikerült elhelyezni.

De nemcsak Magyarország, illetve a V4 országai kapják meg, amit akarnak, hanem mindenki más is, aki korábban az aggályait hangoztatta a török követelésekkel kapcsolatban, az EU legalábbis olyan megállapodástervezettel készül a csütörtök-pénteki csúcstalálkozóra, amely látványosan kevesebbet adna Törökországnak, mint amennyit Ahmet Davutoglu miniszterelnök kormánya kért a menekültválság rendezésében játszott kulcsszerepéért. Ha minden úgy alakul, ahogyan az EU akarja, akkor például semmi nem lesz a 75 millió török állampolgár vízummentességéből, amely török kérés szerint már június 1-én hatályba lépne. Ez Franciaországnak nem tetszett, a Politico által látott megállapodástervezetben pedig már csak az szerepel, hogy a török vízumkérelmeket gyorsított eljárásban fogják tárgyalni. Törökország korábban azt remélte, hogy megúszhatja annak a 72 feltételnek a teljesítését, amely a vízummentességhez kell, de azt Orbán csütörtöki brüsszeli nyilatkozata szerint Magyarország sem szeretné, ha Törökország előbb kapna vízummentességet Ukrajnánál.

A törökök ráadásul nem reménykedhetnek az EU-csatlakozási tárgyalások felújításában sem, az EU legalábbis azt szeretné, ha a „nemsokára újrakezdjük” fordulat kerülne bele a végső megállapodásba.

Az EU-nak amúgy nyilvánvalóan szüksége van Törökországra a menekülthullám megállításához, és hajlandó milliárdokat adni az ügy érdekében. Ennek megfelelően a Davutoglu-kormány megkapja azt a plusz hárommilliárd eurót is, amelyet az eddig ígért hárommilliárd felett kért, de – hangzik a megállapodástervezet – ezt csak akkor utalják át, ha az első hárommilliárdot Törökország hatékonyan használja fel.

Azt az EU-ban is tudják, hogy a törökök a csúcstalálkozón bármikor felállhatnak a tárgyalóasztaltól és bevághatják maguk mögött az ajtót, ha nem teljesítik a fenti követeléseiket, és készülnek is a keménynek ígérkező menetre, csakhogy – jegyezte meg egy magas rangú EU-tisztségviselő – nem lehet, hogy az EU „nyílt végű kötelezettségvállalásokat” tegyen.

A menekültkérdésről egyébként először csak a ma este nyolckor kezdődő munkavacsorán esik szó először az EU állam- és kormányfői között. Addig gazdasági kérdésekről tárgyalnak, Davutoglu pedig holnap csatlakozik, a délelőtt 10-kor kezdődő reggelin szembesítik az álláspontjukkal.