Juan Manuel Santos kolumbiai elnök szándéka szerint az 52 éve tartó, 260 ezer életet követelő polgárháború lezárásának a lehető leggnagyobb legitimitást szerette volna megszerezni a vasárnapi népszavazással. Azonban a visszafogott számban megjelenő szavazók - 34,9 millióból 13 millió ember ment el - viszonylag kis különbséggel, 60 ezer szavazattal, de elutasították a békemegállapodást - számolt be az AP hírügynökség.

Az elkeseredés jelei az igenpártiak táborában John Vizcaino / Reuters

Santos elnök elismerte a vereséget, és kijelentette, hogy a tűzszünet ettől függetlenül továbbra is érvényben van. A FARC vezetése hasonlóan nyilatkozott, közleményük szerint a szervezet eltökélt a béke megteremtésében: a gerillaharc áldozatainak kárpótlást fizetnének, anyagi forrásaival pedig elszámol a kormány felé.

Az ellenzők Uribével (középen) az élen kifogásolják, hogy a gerillák megússzák a felelősségre vonást John Vizcaino / Reuters

A korábbi elnök, Alvaro Uribe vezette ellenzők leginkább azt kifogásolták, hogy a békeszerződés értelmében a FARC gerillái elkerülik az elszámoltatást. A megállapodás szerint ugyanis a harcosok leteszik a fegyvert, majd a szervezet politikai párttá alakulva integrálódik a közéletbe. A 2018-as parlamenti választások nyomán a szervezetnek garantáltan járna 10 mandátum.