Horvátországban 6863 helyen, és a külföldön élő állampolgárok a világ további 55 pontján, összesen majdnem 4,5 millióan járulhattak az urnákhoz, sőt szavazhattak még a tengerészek is a horvát zászló alatt futó hajókon.

Az ötévente megtartott elnökválasztás az egyik legfontosabb intézménye a horvát demokráciának, déli szomszédunknál az államfőnek óriási a respektje, nem csupán reprezentál, kinevez és véleményez, de aktívan politizál, beleszól a kulturális és gazdasági életbe is, minden fontosabb napi történésről véleményt nyilvánít, sőt, olykor – ezért is választják meg közvetlenül – ő képviseli a kormánnyal szemben az állampolgárok érdekeit.

A függetlenné vált Horvátország történetében eddig ketten, Franjo Tudjman és Stjepan Mesic töltötték be ezt a posztot, így Ivo Joszipovic most harmadikként lett államfő. A teendőiről valószínűleg hosszú listát írhat majd, hiszen nem kevesebbet várnak tőle, mint a gazdasági krízis kezelését, fellépést a korrupció és bűnözés elleni, azaz jobb és minőségibb élettel modern európai társadalom kiépítését. Ehhez jönnek még a nemzetközi teendői, köztük például, hogy Szerbiával sikerüljön békésebbé tenni a viszonyt, illetve Szlovéniával rendezni a határvitákat. Történelmi korszakban lép hivatalában, hiszen ő lehet az az államfő, akinek hivatali idejében Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz.

Az 53 esztendős Ivo Joszipovic büntető- és nemzetközi jogász, egyetemi tanár, valamint zeneszerző. Nyolcvanhat tudományos művet, valamint 50 dalt alkotott eddig. Hazai reformok kidolgozása mellett nemzetközi projektekben is részt vett, így például fellépett országa érdekében az európai bíróságokon, Ukrajnában, Mongóliában és Azerbajdzsánban pedig a börtönviszonyokat vizsgálta. Mindig is a balközép szociáldemokraták (SDP) környékén dolgozott, igaz sokáig független maradt, nem politizált aktívan, inkább szakemberként jegyezték. 2007 óta tagja a horvát parlamentnek, és nemrég belépett az SDP-be is. Nős, felesége szintén jogász, a lányuk 18 éves.