Liberman felszólalásában azt fejtegette, hogy Izraelnek hosszú távú átmeneti megállapodás megkötésére kell összpontosítania, s évtizedekbe telhet, mire ezt sikerül megkötni. A palesztinokkal kötendő tartós megállapodás keresése közben kezelni kell a konfliktus valódi gyökereit, ez pedig sok évbe telhet - tette hozzá.  A politikus megjegyezte, hogy a válságot két szakaszban kell rendezni, mert az izraeliek és a palesztinok közötti "érzelmi problémák" addig nem oldhatók meg, amíg nem nő fel egy új nemzedék, amely már kölcsönös bizalommal tekint egymásra. Liberman álláspontja ellentmond Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökének, aki elvben az elkövetkező egy évben végleges békemegállapodást próbál meg elérni a palesztinokkal.

A Háárec című izraeli újság honlapján beszámolt arról, hogy Liberman az ENSZ Közgyűlése előtt ismertette a palesztinokkal kötendő terület- és lakosságcserére vonatkozó saját tervét is, amely szerinte a majdani békemegállapodás részét képezné. Liberman vitatott terve értelmében az Izrael lakosságának közel húsz százalékát kitevő arabok egy részét áttelepítenék a létrehozandó független palesztin államba, cserébe azért, hogy Ciszjordániából kivonják a zsidó telepeseket. A politikus hangsúlyozta, hogy elképzelései nem a "lakosság átadását" jelentenék. Ez a megfogalmazás a Háárec szerint az izraeli szélsőjobboldal azon korábbi javaslatainak emlékét idézné fel, hogy a Gázai övezetből és Ciszjordániából is lakoltassák ki a palesztinokat. Nem a lakosság átadásáról beszélünk, hanem a határok oly módon történő meghúzásáról, hogy a legjobban tükrözzék a demográfiai valóságot - tette hozzá.

Liberman arról is beszélt, hogy a közel-keleti problémák egész sorának rendezéséhez először az iráni kérdést kell megoldani. Többek között úgy vélte, hogy Irán létezhet a Hamász nélkül, de a Hamász nem létezhet Irán nélkül. A palesztin radikális szervezet 2007 nyarán fegyveres úton magához ragadta a hatalmat a Gázai övezetben, s pénzügyi támogatást kap Irántól. Liberman, akinek ultranacionalista Jiszráél Béténu pártja a második legnagyobb Netanjahu jobboldali kormánykoalíciójában, nem először hozakodik elő vitatott javaslataival.

A közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások idén szeptember elején újultak fel, ám a Háárec értékelése szerint máris holtpontra jutottak azzal, hogy vasárnap éjfélkor lejárt az Izrael által a ciszjordániai zsidó telepbővítésekre szabott moratórium. Egyelőre nem tudni, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök beváltja-e azon fenyegetését, hogy kivonul a tárgyalásokról, ha nem hosszabbítják meg a moratóriumot.