Évszázadokat osztottak az összeesküvés-perben
Ötödik éve tartanak már az úgynevezett Ergenekon összeesküvés tárgyalásai. Az ügy bonyolultan komponált rendőri-ügyészi munka, amelyben legalább hét különböző ügyet egyesítettek. Voltak olyan rész-összeesküvések, amelyeket különválasztották, ilyen volt például az úgynevezett Pöröly-hadművelet. Ebben több tucat magas rangú katonát ítéltek el azzal, hogy terrorcselekményekkel akartak puccsot előkészíteni. A török megfigyelőket is megdöbbentette az ítéletek szigora és célpontja, a török internetes sajtó az első pillanattól kezdve szinte levegő után kapkod, mondta lapunknak egy megfigyelő.
Ennek az oka például, hogy életfogytig tartó börtönt kapott Ilker Basbug négycsillagos tábornok, aki 2010-ig a török hadsereg (az amerikai után a NATO második legtöbb katonát számláló fegyveres ereje) vezérkari főnöke volt. Basbug viszonylag későn jelent meg a gyanúsítottak, majd a vádlottak között. Még hivatali ideje alatt hozzájárult, hogy meginduljanak az eljárások aktív tisztek, tábornokok ellen. Basbug azért volt népszerűtlen a tisztikarban, mert úgymond gazsulált Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöknek. Tényleges életfogytiglant kapott Veli Kücük nyugalmazott tábornok is, akit még Basbug küldött el az aktív szolgálatból. Őt, ahogy volt főnökét is azzal ítélte el a bíróság, hogy összeesküvő terrorista szervezetet vezettek, amely a demokratikus államrendet akarta megszüntetni, meg akarta dönteni Erdogan kormányát. Ez lett volna a nacionalista Ergenekon titkos szövetség, amely a türkök mitikus közép-ázsiai őshazájáról kapta volna a nevét.
A nem-katona összeesküvők közül egyetemi rektorokat például azért ítéltek el, mert állítólag rákényszerítették diákjaikat, hogy tüntessenek az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), Erdogan iszlamista kormánypártja ellen. Egy neves újságíró, Ahmet Sik könyvet írt arról, mekkora befolyásra tett szert Törökországban Fethullah Gülen, az USA-ban élő iszlám hitszónok. Ő is bekerült az összeesküvők közé, mert az ügyészek szerint az Ergenekon megrendelésére írta az oknyomozó kötetet.
A kép még tarkább, mert az elítéltek között van a középbal ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) két képviselője, egy jelentéktelen szélsőbaloldali párt és hasonlóan fontos szélsőjobb szervezet vezére. Egyetlen ember van, akit azért ítéltek el tegnap, mert ténylegesen tett valamit: ő Alparslan Arslan, aki Cumhuriyet napilap ellen hajtott végre robbantásos merényletet, majd egy hétre rá megölte a török államtanács egyik bíróját és négy másikat megsebesített. Ez 2006. május 10-17-én történt, az Ergenekon koncepciót csak egy évvel később kezdték kifejleszteni, amikor egy katonatiszt házában 27 kézigránátot találtak. A nagy összeesküvés képe ekkor kezdett kirajzolódni.
Újabb és újabb szálakat fűztek a szőttesbe a szorgos nyomozók, amíg összeállt a több száz fős vádlottcsapat: katonák, baloldali és szélsőjobboldali nacionalista értelmiségiek, politikusok, egyetemi emberek, néhány piti bűnöző. Aki ismeri a huszadik századi Kelet-Európa történetét, ámul rajta, hogyan ismétlődhetnek meg régi forgatókönyvek a 21. századi iszlám demokráciában.
Dr. Dobrovits Mihály Törökország-kutató, történész arra emlékeztet, hogy a közvélemény mindig is hitt abban, hogy létezik az úgynevezett „mély, vagy rejtett állam”. Ez az országot irányító kemalista elit, amely akaratát végigviszi büntetlenül, akkor is, ha épp nincs hatalmon. Ezért eleinte a sajtó és a társadalom is érdeklődő egyetértéssel figyelte, ahogy nyomoznak a magas rangú érinthetetlenek ellenében. Az sem váltott ki zúgolódást, hogy a hadsereget megfosztották önállóságától. Attól, hogy saját belátása szerint lépjen fel a kemáli elvek, az állam világi volta védelmében. Dobrovits szerint ilyen típusú politikai per, mint a mostani, nem volt még a Török Köztársaság történelmében.
A kutató szerint egyelőre felmérhetetlen, miként reagál erre a török társadalom, kivált-e olyan reakciókat, mint az isztambuli Gezi park vélelmezett felszámolása. Egyelőre összecsapások a kevés tüntető és a rohamrendőrök között csak a börtön közelében voltak. Könnygázt vetettek be.
A kutató azon is tűnődik, vajon mi hozhatta össze a vádlottak padján ezt a nagyon különböző társaságot. Elképzelhetőnek tartja, hogy az Erdogan-féle kurd rendezés ellenfeleit vonták össze az Ergenekon márkanév alá. A török hadsereg három katonai puccsot hajtott végre, s egyszer nyomásgyakorlással kényszerítette ki Necmettin Erbakan iszlámista Üdv pártjának távozását. (Itt kezdte politikusi pályáját Erdogan is.)
A hadsereg számára komoly katonai, biztonsági kihívás a szíriai polgárháború, amelynek a törökök aktív külső szereplői. Közben igyekeznek megfelelni NATO-szövetségeseik elvárásának is. Nehezen elképzelhető, hogy a török tábornokok ne követnék, mire jutnak egyiptomi kollégáik a Muzulmán Testvérekkel. Dobrovits elmondta, hogy Basbug tábornok az ítélet után is Twitter-üzenetet küldött. Ebben azt mondja, az ő lelkiismerete tiszta. És a nemzeté lesz a végső szó – szögezi le.
