Az alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy Evo Morales és alelnöke, Álvaro García Linera jelöltethetik-e magukat harmadjára is. Az indoklás alapján a válasz igen, ugyanis a dél-amerikai ország 2009 januárjában népszavazáson elfogadott új alkotmányának 168-ik cikkelye szerint az elnök és alelnöke megszakítás nélkül egy alkalommal választható újra további öt évre.

A bolíviai ellenzék azonnal alkotmányellenesnek nevezte a döntést, arra hivatkozva, hogy Evo Morales először a 2005 végén rendezett választásokon győzött, s első elnöksége 2006 januárjában kezdődött. Majd az új alkotmány elfogadását követően 2009-ben újra, ezúttal a voksok 64 százalékával nyert az elnökválasztáson. Az ellenzék számítása szerint így ha Morales indulhat, és nyer is a jövő évben esedékes választásokon, akkor már harmadjára lesz elnök. Rudy Flores, az alkotmánybíróság elnöke a tiltakozásra azzal válaszolt, hogy ők a 2009-es új alkotmányt értelmezik, s ennek alapján az elnöki terminus öt évre szól, majd folyamatosan csak egyetlen alkalommal választható újra ugyanaz a személy. Az alkotmánybíróság hét vokssal két tartózkodás mellett fogadta el, hogy nem alkotmányellenes Evo Morales és García Linera indulása a 2014-es választásokon.

A bolíviai kokatermesztők szakszervezetének egykori vezetője, az ajmara Evo Morales lett Bolívia első indián elnöke 2006-ban. Az új alkotmányban az országot többnemzetiségű állammá nevezték át, mert autonómia jogokat adtak az egyes tartományoknak, illetve az indián közösségeknek. Az új alaptörvénnyel lehetővé vált, hogy újraválasztása esetén Evo Morales legyen Bolívia történetében a leghosszabb ideig regnáló elnök. Előtte Andrés de Santa Cruznak sikerült egy évtizedig hatalmon maradnia 1829 és 1839 között.