Az újra mindig fogékony Akihito azonban megtalálta a módját, hogy tudassa a szándékát: videoüzenetben fordult a nemzethez, amelyben arról beszélt, hogy idős kora és egészségi állapota egyre inkább akadályozza feladatai ellátásában, márpedig az uralkodói tevékenységeket „nem lehet a végtelenségig csökkenteni".

Fotó: Thomas Peter / Reuters

Decemberben a 82. születésnapján,  Akihito már célzott rá, hogy kezdi érezni a korát. Bár erről nem beszélt, prosztatarákja és szívbetegsége is van. Precedensért ugyanakkor majdnem két évszázadot kell visszamenni a japán történelemben: 1817-ben Kokaku császár lépett le önként.

A császár a szigetországban elterjedt sintó vallás szerint Amateraszu napistennő leszármazottja. Akihito apja, Hirohito még teljhatalmú istencsászárként kezdte uralkodását, ám a világháborús vereséget követően amerikai mintára elfogadott új alkotmány formálissá tette a szerepét. A „civilben" tengerbiológus Akihito aztán sok minden másban is szakított a hagyományokkal – például közrendű nőt vett feleségül, a színfalak mögött támogatta Japán demilitarizálását és az atomfegyverről való lemondást. Ez utóbbiakat illetően a császár nem osztja Abe Sinzo miniszterelnök nézeteit, aki a jövőben ismét nagyobb szerepet szánna a fegyveres erőknek.

A kormányfő most azt ígérte, hogy komolyan megvizsgálják, mit tehetnek a császári aggodalmak enyhítésére. Akihitót legidősebb fia, Naruhito koronaherceg követhetné, ám ehhez előbb módosítani kell a vonatkozó törvényeket, ami akár évekbe is telhet.

A különböző felmérések szerint a lakosság elsöprő többsége, 77-90 százaléka támogatja, hogy az idős uralkodó átadhassa feladatait. Az átmenet formája ugyanakkor még nem világos. Akihito üzenetében gondosan kerülte a „lemondás" szót, kiejtette viszont a „régens" kifejezést. Ez arra utal, hogy Naruhito koronaherceg esetleg már hivatalos trónra lépése előtt átvehetné a császár feladatait.