Draghi az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt ismét hangsúlyozta: a politikusok nem hagyatkozhatnak arra, hogy az EKB megoldja a válságot. Nélkülözhetetlen, hogy a nemzeti kormányok végrehajtsák a reformprogramjaikat. Draghi azt is elismételte: a kormányok hiába várnak arra, hogy az EKB elkezdjen pénzt nyomtatni, ez nem fog megtörténni. Szerinte az EKB kötvényvásárlási programja elegendő lesz ahhoz, hogy elkerülhető legyen a „pusztító forgatókönyv”.

Az elmúlt hónapokban valóban enyhült az euróövezetre nehezedő nyomás. A nyár elejére a legtöbb vezető megértette, hogy politikai választ is kell adni a válságra, és el kell indulni a mélyebb integráció felé. Az erre tett kísérleteket jól fogadták a piacok. Ugyanakkor Görögország kezelése még mindig a legégetőbb gondok közé tartozik. Spanyolországgal kapcsolatban már hónapok óta spekulálnak, mikor kér a bankokon túl maga az állam is pénzügyi segítséget. Olaszország lekerült a napirendről: Rómában inkább politikai kérdések kerülnek előtérbe a tavaszi választások közeledtével.

A nyomás csökkenését azonnal lehetett érzékelni politikai szinten. Júniusban az euróövezeti tagállamok megegyeztek abban, hogy a mentőalap a bajba jutott bankokat közvetlenül (az állam adósságának növelése nélkül) is feltőkésítheti, ha létrejön az egységes európai bankfelügyelet. Ám úgy tűnik, Németország, Hollandia és Finnország visszatáncolna. Draghi ezért is jelezte, hogy nem lehet még megkönnyebbülten hátradőlni.

Erre utal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai idő szerint hétfő éjjel nyilvánosságra hozott jelentése. – A politikai szorongás akadályozhatja azokat az uniós terveket, amelyek a bankok biztonságának megkérdőjelezhetetlenségére irányulnak – figyelmeztet a dokumentum. Az IMF vezető közgazdásza, Olivier Blanchard szerint „ésszerű” azt gondolni, hogy a legrosszabbon talán már túl vagyunk. Figyelmeztetett viszont, hogy ha az EU válságra adott válaszai, mint például a bankunió, nem valósulnak minél előbb, akkor a helyzet rosszabbra fordul.

Közben az uniós pénzügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán kedden kiderült: tizenegy tagállam támogatja a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) bevezetését. Júniusban világossá vált, hogy a Tobin-adó néven híressé vált illetéket nem pártolja mindenki az unióban. Ezért úgynevezett megerősített együttműködés keretében vezetik be azok a tagállamok, amelyek szerint ez jó ötlet a spekuláció visszaszorítására és a pénzügyi szektor felelősségvállalásának növelésére. Németország és Franciaország már régóta lobbizott az FTT bevezetéséért, most hivatalosan Ausztria, Belgium, Görögország, Portugália és Szlovénia állt melléjük; Észtország, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia pedig a tanácsülésen kifejezte a szándékát, hogy csatlakozik az új adónemhez. Egyelőre nem tudni pontosan, milyen tranzakciókat érintene az adó, de a bizottság eredeti javaslata szerint a kötvény- és részvénykereskedést 0,1 százalékos adóval, a származékos ügyleteket 0,01 százalékos adóval terhelné.