Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke beszámol arról, hogyan képzeli annak a körülbelül 130 banknak az átvilágítását, amely jövőre közvetlenül az EKB felügyelete alá tartozik majd. A kérdés az, hogy ha az átvilágítás azt mutatja ki, egyes bankoknak tőkeemelésre van szükségük, akkor honnan jöjjön a pénz, a nemzeti vagy európai „zsákból”. Ismét kinyílhat Pandóra szelencéje, ami azt jelenti: az uniós vezetők visszatérnek (a bankunió más összetevőivel kapcsolatban is) a rendezetlen kérdéshez, hogy ki fizeti a számlákat az eurózónában.

Valószínűleg arról sem döntenek, hogy november végén aláírja-e az EU az Ukrajnával kötendő politikai társulási egyezményt és szabad kereskedelmi megállapodást, s ­parafálja-e ezeket Moldovával és Grúziával. A brüsszeli csúcson várhatóan ismét leszögezik, hogy a cél a megállapodás Ukrajnával, de ennek feltételei vannak. Kimondatlanul is a bebörtönzött Julija Timosenko volt miniszterelnök sorsától függ az aláírás.

Megkerülhetetlenné vált a lampedusai tragédia nyomán, hogy beszéljenek az Észak-Afrika felől érkező menekültekről. Csak jövő júniusban (!) várható érdemi vita az uniós menekültpolitika felülvizsgálatáról, eddig az Európai Bizottság kutató- és mentőakciókról szóló javaslata sem jutott el döntési állapotba.

Energiaügyek nem szerepelnek a napirenden, így Orbán Viktor miniszterelnöknek sem lesz különösebb alkalma megvédeni a rezsicsökkentést. A magyar kormányfő és a horvát miniszterelnök, Zoran Milanovic között nem terveznek kétoldalú találkozót Mol-ügyben, de nincs kizárva, hogy a csúcs margóján a két vezető szót vált a magyar energiacéget vezető Hernádi Zsolt ellen Zágrábban kiadott európai elfogatóparancsról.